Összement a fűtésszámla az újrahasznosított házban

A válság miatt is egyre többen keresik meg egy Budakeszin álló ház tervezőit olyanok, akik élhető méretű házat akarnak, és olcsón szeretnék fenntartani. Szerintük terjed a gondolat, hogy egy lakóépület nemcsak a mérete, hanem a tudása miatt is lehet státusszimbólum. Mit tud egy minimalista független ház?

Rendelje meg most kedvezményes áron a Passzívházak című könyvet 3950 Ft-ért! (x)

Hetven centiméter vastag a fal, harminc a tetőzet, ötven az aljzatszigetelés. Háromrétegű üvegezésű nyílászárók a falba épített tokokkal, hogy megelőzzék a hőhidak kialakulását, amelyek miatt elillan a meleg. Ennek is köszönheti a házban lakó, nemsokára öttagúvá váló család, hogy még mindig a tavalyra vásárolt pellettel fűtenek. “Túl sokat vettem, azt hittem, több kell” – mondja Bártfai-Szabó Gábor, amikor körbevezet a Budakeszin álló épület körül, amely 2010-ben Év Háza-díjat kapott. A házat most bővítik, az egész beruházás alapelve a takarékosság és a minél hatékonyabb működés megoldása. Bártfaiékat azért kerestük fel éppen most, hogy tapasztalataikat hasznosítani tudják azok, akik most készítik elő a jövő évre tervezett lakásrekonstrukciót, házépítést. “Hat-nyolc évvel ezelőtt még mi is olyan megrendelőkkel találkoztunk, akik az adott telekre engedélyezett legnagyobb alapterületet kérték beépíteni – vagy kicsit még nagyobbat. Hiszen a ház státusszimbólum” – mondja Gábor. Csakhogy amint a család változik, és a gyerekek önállósulnak, ott maradnak a szülők az óriási, 100-200 négyzetméteres családi házban, és nem tudnak mihez kezdeni.

Mindenki úgy keres vagy építtet házat, hogy az nemcsak a fizikai, hanem a lelki igényeinek is megfeleljen, továbbá anyagilag elérhető legyen. E három tényező egymáshoz viszonyított aránya változik az idők során. “Nyilván a tavalyi Év Háza-díjnak köszönhetően, de a válság miatt is egyre többen keresnek meg bennünket olyanok, akik normális méretű házat akarnak, amelyet utána fenn is tudnak tartani. Terjed az a gondolat, hogy egy ház nemcsak a mérete, hanem a tudása okán is lehet státusszimbólum” – teszi hozzá.
Ami távolról nézve drága klinkertéglának látszik, valójában húszforintos bontott tégla, amelyet Karcagról hozattak tízezerért. Szintén bontásból származik a tetőcserép – látszik is, meddig tart az épület első része, és hol kezdődik a toldás. De kit érdekel? Ez a ház már a külsejével hirdeti, hogy tervezőit a tudatosság és az ésszerűség vezérelte, nem pedig a konvenciók. Az újrahasznosítás révén is kerülhetett az A-A+ kategóriájú, azaz majdnem a legmagasabb hőenergetikai minősítésű, 29 négyzetméter alapterületű épület 8,5 millió forintba (alternatív fűtéssel, biológiai szennyvízülepítővel, 224 méternyi kerítéssel együtt), ami 160 ezer forintos négyzetméterár. Az a legjobb szigetelésű ház, amelyen nincsenek ablakok – ez persze az élhetőség ellen szól. Gábor és Orsolya két évig tervezgették leendő házukat, és végül egy U alakú falazat mellett döntöttek, amelynek erődjellegét a déli és nyugati homlokzat sarkára illesztett nagyméretű nyílászárók oldják. Ablakból egyébként szokatlanul kevés van, de a napfény az üvegajtókon akadálytalanul jut a lakótérbe. Összességében tehát nem kevesebb az üvegfelület, mint egy hagyományos házon, csak máshogyan van elosztva.

Fentről lefelé építik
2009-ben költözött be az akkor még háromtagú család a 29 négyzetméter alapterületű és 12 négyzetméteres tetőtérrel rendelkező házba. A ház méretét a telek 3 százalékos beépíthetősége korlátozta, de Orsolya és Gábor nem is igényelt sokkal nagyobbat. Azt azonban már akkor tudták, hogyan bővítik majd. Tudtuk, hogy a beépíthetőséget az önkormányzat meg fogja emelni 15 százalékra – ez szerencsésen egybeesett a második gyermek születésével. Így mód nyílt arra, hogy a házhoz toldjanak egy pergolát (fedett teraszt), annak padlását építették be dupla gyerekszobának, csatlakozva a meglévő épülethez. Igaz, így egymásba nyílik a két félszoba, de pici gyerekek esetén ez még nem baj. Most, hogy jön a harmadik gyermek, a pergola lábazata is beépül újabb szobának, vagyis azzal nő az összes alapterület 51 négyzetméterre. “Belülről kifelé és felülről lefelé építjük a házunkat” – mondja Gábor. “Ötven évre előre végiggondoltuk, hogy az egyes életfázisokban mekkora házra lesz szükségünk. Ha majd egyszer kirepülnek a gyerekek, visszaalakítjuk a fűtött tereket az eredeti garzonméretre, a bővítmény pedig télikert, nyári lakrész lesz, tehát fűtetlen” – mondja a megoldásról Orsolya. Az utcába nincs bevezetve a gáz, így más jellegű fűtést kellett kitalálni, de egyébként is többé-kevésbé önfenntartó házat akartak. Végül a számítógép-vezérlésű, légfűtéses pelletkályha mellett döntöttek, amely reggelente másfél óra alatt felfűti a házat a gyerekek miatt beállított 22 Celsius-fokra, amit az épület tart egész nap. A gyerekek zokniban szaladgálhatnak, mégsem fáznak, talán az egyenletes melegnek is köszönhető, hogy csak ritkán betegek. A szobájukba háromtagú radiátort állítottak, a meleg vízről éjszakai áramra kötött 120 literes villanybojler gondoskodik, ez elég is, mert kád helyett mélyített, ülőkés zuhanytálcát építettek be.

A tejes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Árnyékban valóban nem működnek a napelemek?

A mai napelemes technológia egyik nagy ellensége az árnyék, amely jelentősen csökkentheti az áramtermelést.