Öt szurikáta (Suricata suricatta) született a Szegedi Vadasparkban, a kölykök szépen cseperednek, így a közönségkedvencnek számító cibetmacska-féléket a látogatók is megfigyelhetik tágas kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

Öt szurikáta született a Szegedi Vadasparkban

Öt szurikáta (Suricata suricatta) született a Szegedi Vadasparkban, a kölykök szépen cseperednek, így a közönségkedvencnek számító cibetmacska-féléket a látogatók is megfigyelhetik tágas kifutójukban – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

Az öt kölyök május közepén tűnt fel a szurikáták földalatti üregrendszereiknek bejáratánál, a szülők és testvérek akkor még izgatottan vigyázták őket, hiszen kissé korainak tűnt, hogy a felszínre jöjjenek. A közös gondoskodásnak köszönhetően azonban nem történt baj, azóta mindegyikük szépen és egészségesen fejlődik. A szegedi állatkertben régóta gondoznak szurikátákat. A jelenlegi szülők 2021-ben érkeztek Szegedre Pécsről és Budapestről. Azt, hogy szépen egymásra találhattak, és jól érzik magukat a vadasparkban, az is mutatja, hogy immár három alomból származó tíz utódjukkal együtt élnek igen mozgalmas életet kifutójukban. Hosszabb távon természetesen a felnövő utódok más állatkertekbe kerülnek, hiszen véges a tartóhely kapacitása, ahogy vadon is elvándorolnak idővel a fiatalok.

A szurikáták Dél-Afrika száraz szavannáin nagy családokban élnek, amelyekben csak az alfa-nőstény szaporodik, a többiek segítenek az utódok nevelésében. A kölykök – tizenegy hetes vemhesség után – október és március között vakon és szőrtelenül jönnek a világra. A 700 gramm körüli testtömegű cibetmacska-félék szorosan együttműködő családokban élnek, amelyek egymással azonban időnként véres harcokat is vívhatnak. Kiterjedt üregrendszereket ásnak, amely védelmet biztosít számukra a ragadozókkal szemben. Táplálékuk jelentős részét ízeltlábúak, köztük mérges skorpiók is, valamint kisebb gerincesek teszik ki, de a gyümölcsöt sem vetik meg.

Bár ügyes ragadozók, kis termetük miatt rájuk is sokan vadásznak, szinte minden irányból jöhet veszély – az égből ugyanúgy lecsaphat rájuk egy ragadozó madár, mint a földalatti üregeikbe is behatolhat egy kígyó. Ezért is álltak össze szoros, családi köteléken alapuló csoportokba, így tudják egymást figyelmeztetni speciális hangjelzéseikkel a veszélyre, de adott esetben össze is foghatnak egy rájuk veszélyes kígyó elűzésére. Hasonlóan más üregekben élő kisemlősökhöz – mint az ürge és a prérikutya – a szurikátáknál is vannak őrszemek, akik a veszélyt lesik, többnyire állva vagy felegyenesedve ülve. Talán emiatt, és azért, mert előre néző szemeik vannak, apró emberek benyomását keltik, és rendkívül népszerűek az állatkert látogatói között.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.