Öt szurikáta (Suricata suricatta) született a Szegedi Vadasparkban, a kölykök szépen cseperednek, így a közönségkedvencnek számító cibetmacska-féléket a látogatók is megfigyelhetik tágas kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

Öt szurikáta született a Szegedi Vadasparkban

Öt szurikáta (Suricata suricatta) született a Szegedi Vadasparkban, a kölykök szépen cseperednek, így a közönségkedvencnek számító cibetmacska-féléket a látogatók is megfigyelhetik tágas kifutójukban – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

Az öt kölyök május közepén tűnt fel a szurikáták földalatti üregrendszereiknek bejáratánál, a szülők és testvérek akkor még izgatottan vigyázták őket, hiszen kissé korainak tűnt, hogy a felszínre jöjjenek. A közös gondoskodásnak köszönhetően azonban nem történt baj, azóta mindegyikük szépen és egészségesen fejlődik. A szegedi állatkertben régóta gondoznak szurikátákat. A jelenlegi szülők 2021-ben érkeztek Szegedre Pécsről és Budapestről. Azt, hogy szépen egymásra találhattak, és jól érzik magukat a vadasparkban, az is mutatja, hogy immár három alomból származó tíz utódjukkal együtt élnek igen mozgalmas életet kifutójukban. Hosszabb távon természetesen a felnövő utódok más állatkertekbe kerülnek, hiszen véges a tartóhely kapacitása, ahogy vadon is elvándorolnak idővel a fiatalok.

A szurikáták Dél-Afrika száraz szavannáin nagy családokban élnek, amelyekben csak az alfa-nőstény szaporodik, a többiek segítenek az utódok nevelésében. A kölykök – tizenegy hetes vemhesség után – október és március között vakon és szőrtelenül jönnek a világra. A 700 gramm körüli testtömegű cibetmacska-félék szorosan együttműködő családokban élnek, amelyek egymással azonban időnként véres harcokat is vívhatnak. Kiterjedt üregrendszereket ásnak, amely védelmet biztosít számukra a ragadozókkal szemben. Táplálékuk jelentős részét ízeltlábúak, köztük mérges skorpiók is, valamint kisebb gerincesek teszik ki, de a gyümölcsöt sem vetik meg.

Bár ügyes ragadozók, kis termetük miatt rájuk is sokan vadásznak, szinte minden irányból jöhet veszély – az égből ugyanúgy lecsaphat rájuk egy ragadozó madár, mint a földalatti üregeikbe is behatolhat egy kígyó. Ezért is álltak össze szoros, családi köteléken alapuló csoportokba, így tudják egymást figyelmeztetni speciális hangjelzéseikkel a veszélyre, de adott esetben össze is foghatnak egy rájuk veszélyes kígyó elűzésére. Hasonlóan más üregekben élő kisemlősökhöz – mint az ürge és a prérikutya – a szurikátáknál is vannak őrszemek, akik a veszélyt lesik, többnyire állva vagy felegyenesedve ülve. Talán emiatt, és azért, mert előre néző szemeik vannak, apró emberek benyomását keltik, és rendkívül népszerűek az állatkert látogatói között.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.