Ötmilliárdos hulladéklerakó rekultivációs projektet zártak Egerben

Lezárult a hulladéklerakó rekultivációs program Egerben, az ötmilliárd forintos beruházás nem csupán tájsebet gyógyító esztétikai beavatkozás, megvalósítására természetvédelmi és közegészségügyi szempontok miatt is szükség volt – mondta a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kedden Egerben, a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás beruházásának projektzáró rendezvényén.

A beruházást az Európai Unió és a magyar állam száz százalékban finanszírozta.

V. Németh Zsolt felidézte: Magyarország uniós csatlakozását megelőzően 2667 szemétgödör volt országszerte. Ezek súlyos környezeti terhelést jelentettek, ezért kezdeti lépésként – még a PHARE-program keretében – az egész országban felmérték a szeméttelepek pontos helyét és az általuk jelentett kockázatot.

Emlékeztetett arra is, hogy az uniós csatlakozáskor át kellett ültetni az EU-s hulladékgazdálkodási szabályokat a magyar jogrendszerbe. Ennek értelmében pedig 2009 június 30-ig be kellett zárni vagy át kell építeni azokat a tározókat, amelyek semmilyen műszaki védelemmel nem rendelkeztek.

Az államtitkár szerint mostanra a lerakók mintegy felét sikerült rekultiválni, a 2020-ig terjedő programozási időszakban tehát van még feladat. A Területfejlesztési és Településfejlesztési Operatív Programban lesznek források e kötelezettségek maradéktalan teljesítésére – tette hozzá államtitkár.

V. Németh Zsolt rámutatott: “másként tekintünk ma már a hulladékra is: egyre inkább erőforrást látunk benne.”

Hangsúlyozta: elsősorban az újrahasznosítást kell előnyben részesíteni. A feleslegessé vált ruhákat, műszaki cikkeket oda lehet adni azoknak, akik még használni tudják, ha ez nem lehetséges, anyagában kell hasznosítani a hulladékot. Ezt kövesse csak az ártalmatlanítás, illetve a termikus hasznosítás, s csak a legvégén maradó, hasznosíthatatlan anyagok kerüljenek a lerakókra – vázolta a szemléletváltozás lényegét.

Habis László, Eger polgármestere, a hulladékgazdálkodási társulás elnöke arról beszélt, hogy egy-egy ilyen projekttel a korábbi generációk által elkövetett hibákat kell helyrehozni.

Rámutatott: a beruházás részeként a két korábbi egri lerakót is rekultiválták, amely nemcsak az itt élők, hanem a történelmi borvidék és egri, illetve egerszalóki gyógy- és termálturizmus, és így az idelátogatók szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

A kivitelező konzorciumot vezető Közgép Zrt. kommunikációs igazgatója, Puskár Anett elmondta: a 2012 nyarán kezdődött beruházás keretében a 81, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei település alkotta társulás 36 önkormányzatának 38 lerakóját számolták fel, illetve rekultiválták.

A program mintegy 230 ezer embert érintett, a munkák során 3,8 millió köbméternyi hulladékot rekultiváltak.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.