Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Mercedes-Benz anyavállalata, a Daimler, két gázipari cég (Air Liquide és Linde), valamint az ÖMV, a Total és a Shell monstre projektet szándékoznak útnak indítani. A cégek már aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében összesen 350 millió eurót (105 milliárd Ft) fordítanak egy, a teljes németországi autópálya-hálózatot kiszolgáló hidrogéntöltő-hálózat létrehozására.
“Ma még rendkívül kevés helyen tankolhatunk hidrogént, egész Németországban mindössze tizenöt állomás áll a nagyközönség rendelkezésére. Ezen szeretne változtatni a ‘H2 Mobility’ kezdeményezés. Ahhoz, hogy ez a környezetbarát hajtástechnológia lépésről lépésre meghonosodhasson, 2023-ra mintegy négyszáz töltőpontból álló hálózatot kell létrehoznunk – ez több, mint amennyi hagyományos benzinkút ma az autópályák mentén üzemel Németországban” – idézte a Daimler kutatás-fejlesztési igazgatóját, Thomas Webert a német Automobilwoche.
A Daimler a mai napig egymaga egymilliárd eurót (300 milliárd Ft) invesztált az üzemanyagcellás technológiába. Első ilyen járművét 1994-ben mutatta be a vállalat. Már akkor áttörésről beszéltek, ám az rendre elmaradt – egyrészt azért, mert a környezetvédelem akkoriban még másodlagos jelentőséget játszott az autóiparban, másrészt mert a vállalatok kockázatos befektetésnek tekintették, amely veszélyeztetné alapvető tevékenységüket, írja a vezess.hu.
A H2 Mobility kezdeményezés 2009 őszén indult útnak, ugyanazzal a céllal és résztvevőkkel, mint a mostani megállapodás, és ahogy várható volt, az égvilágon semmit nem ért el. A Daimler és a Linde aztán megelégelte a tötymörgést, és 2011-ben elhatározták, hogy több tízmillió eurós (milliárdos nagyságrendű) beruházással mintegy húsz töltőállomást épít.
Közben a Daimler is belátta, hogy a technológia jelenlegi állása mellett a magas költségek lehetetlenné teszik a hidrogénüzemű járművek elterjedését, ezért most a Nissannal és a Forddal közösen olyan új hajtásláncon dolgoznak, amelynek ártöbblete nem haladja meg egy dízel hibridét – nagyságrendileg egy-másfél millió forintot. Ennek az együttműködésnek az első gyümölcse 2017-re érhet be, de közben a Hyundai, a Toyota, a Kia és a Honda is a célegyenesben jár már.
Az ipari szereplők kezdeményezése a politikai és gazdasági támogatást is sürgeti. “A technológiai fejlesztés kevés, 2014-re le kell fektetni a piaci bevezetést segítő uniós irányelveket” – áll a résztvevők tanulmányában. A nemzeti innovációs program teljes költsége egyébként jóval magasabb, mint csupán a töltő infrastruktúráé: az előzetes tanulmány szerint mintegy 3,9 milliárd euró (1170 milliárd forint) szükséges ahhoz, hogy Németországban megvalósuljon a hidrogénüzemű közlekedés. Ebből 2,3 milliárdot (690 milliárd Ft) az ipari szereplők állnának.
A következő négy évben száz darab kutat szeretnének üzembe állítani; a cél, hogy a nagyvárosokat (Hamburg, Berlin, Frankfurt, Stuttgart, München, illetve a Rajna-Ruhr városrégió) összekötő útvonalak mentén legalább 90 kilométerenként lehessen hidrogént tankolni, illetve a városokon belül legalább tíz H2-kút üzemeljen.
A várakozások szerint 2023-tól önfenntartó lehetne a piac: 2025-re ötszáz nyilvános hidrogénkutat, félmillió üzemanyagcellás gépkocsit és kétezer FCV buszt vizionál a tanulmány.
