Most még a jég hófehér birodalma az Északi-sarkkör, de hamarosan zöldellő bokrok és fák veszik át a terepet, és a megváltozott környezet tovább fokozza majd a globális klíma felmelegedését.
Akár ötven százalékkal is megnőhet a vegetációval fedett terület nagysága a következő évtizedekben, írja egy vasárnap kiadott tanulmány, ami a Nature Climate Change tudományos kiadványban jelent meg. A felmelegedésnek hála a hegységekben is magasabbra tud felkapaszkodni a növényzet. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a földfelszín új borítása több hőt nyel el. A fehér hó visszaverte a napsugarakat, de a zöld szín a nagyfény nagyobb részét elnyeli, és ezzel melegíti a környezetet. Bár a növények szén-dioxidot is felvesznek a levegőből, ez nem egyenlíti ki a színváltozás káros hatását. Scott Goetz, a tanulmány fő szerzője szerint mindez nagyobb felmelegedést eredményez, mint amire a korábbi modellek alapján számítottak.
Az északi régiókat meghódító növényzetet pedig állatok is követik majd. Például nagy esély van rá, hogy a vándormadarak a sarkkör területén is megjelennek. 2050-re Szibériában több száz kilométerrel északabbra húzódik majd az a határ, amelytől kezdve már fák is nőnek.
Jég a vízben
Eközben a Déli-sarkkörnél egészen másfajta változások mennek végbe, ott egyre több jég alakul ki a tengerek felszínén. A Nature Geoscience tudományos lapban publikált cikk szerint ennek az oka az Antarktisz felszínén elolvadó jégben keresendő. A jeges kontinens jégrétege alatt friss víz csordogál a tengerbe. Ennek az olvadéknak kisebb a sűrűsége, ugyanakkor nagyon hideg vízről van szó, ami azt jelenti, hogy az óceán felső rétegében marad és télen nagyon könnyen megfagy. A Holland Királyi Meteorológiai Intézet munkatársai szerint ez okozza a látszólag ellentmondásos jelenséget, hogy a globális felmelegés kiterjedtebb jegesedést okoz.
A teljes cikk itt olvasható.
p