Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Energiafogyasztás és építészeti felfogás szerint rengeteg, viszonylag új fogalom létezik, segítünk köztük eligazodni. És hogy miért érdekes ez a címkézésen túl? Például azért, mert néhány év múlva csak ilyeneket építhetünk, sőt, a felújításoknak is a passzív színvonalat kell célozniuk.
A nulla- és egyliteres ház Németországban elterjedt elnevezések, arra utalnak, hogy hány liter fűtőolajnak megfelelő energiát fogyaszt az adott épület egy négyzetmétere. Azért esett a választás az olajra, mivel egy liter elégetésével nyerhető energia tíz kWh – ez könnyen átszámolható minden energiahordozóra, például ugyanennyit ad egy köbméter gáz. Általában a ház (vagy lakás) teljes éves fogyasztásról van szó, nem csak a fűtésről, még ha ez is jelenti a fogyasztás 3/4-ét. Tehát egy 100 négyzetméteres épületben a tízliteres szint ezer liter fűtőolaj, vagy ezer köbméter gáz felhasználását jelenti évente. Az átlagos magyar otthon ebben a számrendszerben húsz literes.
Alacsony energiájú ház
Az alacsony energiájú házakat is a fogyasztás alapján sorolják be, ráadásul könnyen literes házakkal is összehasonlíthatjuk őket. A fogyasztásuk alapján között megkülönböztetnek 30, 40, 60 kWh-os (3, 4, 6 l-es) házakat, természetesen itt is az éves fogyasztásról van szó. Az első generációs alacsony energiaszintű épületek fogyasztását maximum hét liter (hét köbméter)/négyzetméter, a második generációét legfeljebb négy literben szokás megadni.
Passzívház
A passzívház a legismertebb takarékos háztípus. Azon épületeket (társasház, vagy középület is lehet) nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. A nyers paraméterek: a fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2 (ez a töredéke egy mai modern házénak); primer energiaigény 120 kWh/m2 évente; légtömörség legfeljebb 0,6 /óra.
Ahhoz, hogy évente csak néhány tízezer forintos fűtésszámlánk legyen, nagyon jól szigetelő falakra, nyílászárókra és egybefüggő, szinte légzáró épületburokra lesz szükségünk. És egy mesterséges szellőzőrendszerre, hogy friss levegőt is kapjunk. A passzívházban általában a fűtést és hűtést is ez a hővisszanyerős szellőztetés oldja meg, a legtöbbször megújuló energiaforrásokkal kombinálva. A passzívház csak mintegy 20-25 százalékkal kerül többe, mint egy korszerű mai épület, árát pedig a mai energiaárak mellett 10- 15 év alatt behozza. Cserébe a gyakori ablaknyitásról, a madárcsicsergés hangjáról, vagy épp a kandalló használatáról le kell mondanunk.
Aktívház
Az aktívházak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt, többet is termelnek, mint amire szükségük van. Villanyórája mindkét irányba képes forogni, azokban az időszakokban, amikor rendszere (napelemei, szélturbinája…) termeli az energiát a rendszerbe, az óra visszafelé forog. Éves szinten nem energiafogyasztó, hanem energia-előállító. Léteznek ilyen épületek, de a mi éghajlatunkon olyan drága a megvalósításuk, hogy megtérülési időről esetükben kár is beszélni. Néhány év múlva, ha az energiaárak jóval magasabbak lesznek, könnyen változhat a helyzet.
Autonóm ház
Egy önellátó épület, amely a hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy rendkívül takarékos, és igényeit hulladékhasznosításból és a természet megújuló forrásaiból nyeri. Zöld, megújuló energiák, elsősorban nap- és szélenergia, biomassza és talajhő teszik lehetővé az alacsony energiafogyasztást. Ugyanakkor cél az alacsony környezetterhelés is, ez megjelenik az alapanyagok kiválasztásában is.
Ökoház
Az ökoház fogalma nem definiált pontosan, az elterjedt felfogás szerint elég, ha egy-két zöldépítési alapelvnek megfelel. Használja a nap-, a szél-, a víz- és földenergiát, alapanyagai lehetőleg természetesek. Alkalmas a környezetet óvó, a meglévő forrásokkal ésszerűen gazdálkodó, azokat a legkevésbé felélő életmódra, ehhez gyakran hagyományos elveket, technológiákat alkalmaznak.
A teljes cikk itt olvasható.
