Passzívház: szeretne évi 15 ezerért fűteni?

Bokrétaünnepet tartottak a XIII. kerületi önkormányzat épülő 100 lakásos passzívházánál. A beruházás 20-25 százalékkal drágább egy normál társasháznál, cserébe extrém alacsony lesz a fűtésdíj. Lakáshoz jutni viszont előreláthatólag csak egy másik lakás leadásával lehet majd, a pályázat feltételeit február közepén fogadhatják el.

Nyolcszáznyolcvan forint plusz áfa – négyzetméterenként ekkora bérleti díjat kell majd fizetniük azoknak, akik beköltöznek a XIII. kerületi önkormányzat által építtetett 100 lakásos Jász utcai passzívházba. Az önkormányzat által finanszírozott, 2,3 milliárd forintból épülő társasház Magyarország legnagyobb passzív társasháza lesz (gyors keresésünk alapján ez a második), ehhez hasonló méretűek a környező országok közül csak Ausztriában vannak, írja az index.hu.

Egyelőre csak a falak állnak (plusz egy mintalakást alakítottak ki), de a bokrétaünnepen elhangzottak szerint nyárra az egész projekt elkészülhet, és nyár végére elvileg már be is lehet majd költözni. Az építkezés tavalyi megkezdésekor még 2,194 milliárddal és április 30-i átadással számoltak.

Az átlagosan 50 négyzetméteres lakások bérleti díja (áfával együtt 1120 forint négyzetméterenként) jócskán a kerületi átlag (1680 forint) alatt lenne, ahogy minden bizonnyal a fűtésdíj is: a passzívházas technológiának köszönhetően az éves fűtésszámla körülbelül 15 ezer forint lehet majd az önkormányzat becslései szerint.

Mitől passzív?

A passzívház kialakítása az épület energiaveszteségének minimalizálására törekszik, egyrészt a megszokottnál sokkal vastagabb szigetelőréteggel, optimális (délkelet-délnyugati) tájolással, a „lehűlő felületek” (ablakok) arányának csökkentésével, illetve a hőhidak kiiktatásával.

A passzívház nem használ hagyományos fűtési rendszert, helyette geotermikus energiával, illetve az épületben tartózkodó emberek és műszaki berendezések által termelt hőt hasznosítva biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. Éppen ezért az épületnek nem lesz kazánja, kéményei.

A társasház Újlipótváros 2002-ben kezdett bérlakás programjának része. Ez a „lépcsőzetes lakáshoz jutás” elvén alapul, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat által épített vagy rendbe hozott új bérlakásokba úgy lehet beköltözni, ha valaki leadja korábbi önkormányzati bérlakását vagy legalább komfortos öröklakását. Ezeket aztán szükség esetén felújítják, majd újra meghirdetik. A program kezdete óta 8 milliárd forintból összesen 490 lakást építettek ebben a konstrukcióban, a passzívház 100 lakása Tóth József szocialista polgármester 2010-es választási ígéreteinek része volt.

A bérlőket pályázati úton választanák ki, ennek feltételeit az önkormányzat február 13-i testületi ülésén fogadhatják el. Ezekről Hiszékeny Dezső MSZP-s alpolgármester annyit mondott, hogy a pályáztatás objektív, de nem kizárólag szociális szempontok alapján történne (éppen ezért a „szociális bérlakás” kifejezést is elutasította), csak XIII. kerületi lakosok pályázhatnának, az autóval rendelkező bérlők számára pedig a garázs használatát is kötelezővé tennék. A pályázatot várhatóan február végén írják ki.

A Jász utcai passzívház egyfajta mintaprojekt szeretne lenni. A tervek szerint az épület minden energiafogyasztását egy nyilvános weboldalon tennék közzé, a lakók számára pedig először oktatást, majd rendszeres konzultációkat szerveznének arról, hogyan tudnak még több energiát megtakarítani. A ház jellegéből fakadóan a lakóknak pár extra előírást is be kellene tartaniuk, például nem telepíthetnének külső konzolos klímát, mivel az megbontaná a fal 30 centiméteres hőszigetelését.

Mennyibe kerül?

A költségeket a bérbe adható területre vetítve egy négyzetméter megépítése 281 ezer forintba fog kerülni, míg a teljes (a tervezést is magában foglaló) projektköltségből 322 ezer forint jut ugyanekkora területre. Ez Nagy Csaba tervező elmondása szerint körülbelül 20-25 százalékkal több, mintha hagyományos módon építkeznének, Ausztriában és Németországban a különbség viszont ennek kétszerese lenne.

Hiszékeny Dezső úgy számol, hogy a beruházás 20-22 éven belül térülhet meg, nekünk az egy négyzetméterre vetített teljes költséggel és a fenti lakbérrel számolva 24 év jött ki. A lakbérből befolyó bevételeket az alpolgármester elmondása szerint a régi, korszerűtlen önkormányzati lakások felújítására fordítanák.

A bokrétaünnepen beszédet mondott Tóth József polgármester, Tolnay Tibor, a kivitelező Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója és Nagy Csaba tervező, akik mellett végig ott állt Szanyi Tibor is, de ő nem szólt a megjelentekhez.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.