A MAPASZ – a megváltozott körülményekhez igazodva – név- és programváltozáson esett át.
A 2007-ben alakult Magyar Passzívház Szövetség/MAPASZ túlnyomó részben elérte az alapításakor meghatározott célokat, azaz a hazai közvélemény számára is ismertté tette a passzívházak fogalmát, azok alkotó elemeit, az építésükhöz szükséges alapvető ismereteket, az üzemeltetés körülményeit, valamint az utóértékelések legfontosabb tapasztalatait. Az elmúlt években a passzívházakon túlmutató, más, jobb komfortfokozatot biztosító épületek melletti szakmai és közéleti kiállás volt a meghatározó, mely leginkább „a passzívház nem cél, hanem eszköz”, kifejezéssel jellemezhető. A név- és programváltozást az Egyesület Közgyűlése közmegegyezéssel jóváhagyta. Az ennek jegyében megfogalmazott szakmai tevékenység célja az „innovatív” épületek bemutatása, ezek megvalósításának támogatása az építtetői szándék, a tervezés és a kivitelezés során egyaránt.
Első körben meghatározásra kerültek az „innovatív épületek” jellemzői, melyhez a környezettudatos építésben elöljáró országok (elsősorban Ausztria) szakmai szervezetei jelentős segítséget jelentettek. Az ilyen épületek célja, hogy a megfelelő életminőség, komfort mellett kedvező fenntartási költségek adódjanak. A súlypont továbbra is az épületenergetika, de nem rendel mindent csak és kizárólag ez alá. Egészséges egyensúlyt kíván teremteni az életminőség és a fenntartási költségek között, ill. figyelembe vesz az ezekre vonatkozó, az épületenergetikán túlmutató kérdéseket is, így átfogóbb rendszert alkot, mint a kizárólag energetikai szemléletű megközelítések. A magas komfortszintet a használókat körülvevő terek és anyagok minőségén túlmenően a környezettel való viszony jelentősen befolyásolja, ezért a területi adottságok, a terepviszonyok, a benapozás, a növényállomány, stb. az első szándék, majd a tervezés során is meghatározóvá válik.
Magyarországi fejlesztés révén a rendszerkomponensek összeállításánál messzemenően figyelembevételre kerültek a magyarországi használhatóság szempontjai, vonatkozzon ez az elnevezésekre, a számítási módszertanokra, a szabályozási kérdésekre vagy az elérhető, ill. járatos anyagokra és műszaki megoldásokra. A rendszer további fejlesztése is Magyarországon történik, az itthoni felhasználás tapasztalatai közvetlen visszacsatolásra kerülnek.
A módszer egy háromlépcsős támogatási rendszer:
– elsőként az elérni kívánt komfort, illetve műszaki-energetikai célok kerülnek meghatározása,
– ezt követi a célok eléréshez szükséges tanácsadói tevékenység,
– majd harmadik lépésben – megtörténik az elkészült épület minősítése.
A folyamat összetett, és minden lépése egymással kölcsönhatásban van, hiszen már cél meghatározása is egy minősítési folyamatot jelent, de kezdetben még csak elvi síkon. Ezek hatékony megvalósítása a tervezés és az építés során, a célok eléréséhez szükséges eszközök alkalmazásában jártas szakemberek konzultációja segítségével történik.
Ennek keretében optimalizálható a telekválasztás, a telepítés, a környezeti (domborzati és növényzeti) elemek határozott figyelembevétele, a tömegalakítás, az alkalmazott anyagok szerkezetek, épületgépészeti és épületüzemeltetési, -felügyeleti technikák kiválasztása, az üvegezett felületek részarányának és tájolásának pontosítása, stb.
E tanácsadói tevékenység szerepe, hogy a kitűzött komfort- és energetikai célok megvalósuljanak; ennek utólagos tanúsítása a MAPASZ SZUPERIOR minősítés, melynek főbb szempontjai:
– átlagos energetikai mutatók, benne a fajlagos összes primerenergia-szükséglet, a fűtési energiaigény, és a légtömörség,
– a környezeti szempontok, valamint – az épületszerkezeti kialakítás.
Ez a megközelítés sokkal érthetőbb és részleteiben is átláthatóbb, mint azok a rendszerek, melyek az értékelés végeredményeként csak néhány -sokszor még a szakemberek számára sem könnyen értelmezhető- viszonyszámot adnak meg, mintha részleteiben nem is az épülettulajdonosok, hanem kifejezetten tudósok vagy kutatók számára készült volna. Fenti megközelítés értelmében a célok meghatározása, a tanácsadói, majd végül a minősítési tevékenység egymással összefüggő, és e rendszerben egymástól el nem választható elemeket képez, melyek közül újszerű a komfortérzetet (is) meghatározó célkitűzési rendszer, valamint az előkészítést és a megvalósítást végig kísérő tanácsadói tevékenység. Ehhez – elsősorban építész, építőmérnök – szakemberek felkészítése szükséges, melynek egy alapfokú, bevezető tudásanyagot átadó alkalma egy 8 órás képzés.
A képzési tematika:
1 óra általános épületenergetika, célok, elvárások, jogszabályi háttér kitekintés, a nemzetközi gyakorlat alternatív energiatermelés, az egyes technológiák integrálása a MAPASZ SZUPERIOR épületminősítő rendszer
1 óra makro- és mikrokörnyezet, az épületek tájolása és tömegalakítása telek- és környezeti adottságok, benapozás, növényi környezet, tájolás, az épület telepítése, természetes és mesterséges árnyékolás, épületek önárnyékolása, víz- növényi és burkolt felületek
3 óra a termikus burok a kompakt épülettömeg, a termikus burok vonalvezetése, a hőszigetelt zóna, illetve az ahhoz csatlakozó egyéb épületrészek a térelhatárolások anyaga, szerkezete, szilikát és könnyűszerkezetes technológiák, a hőszigetelés, lég- pára- és szélzárás, a hőhídmegszakítás illetve hőhídcsökkentés az üvegezett felületek szerepe, aránya, tájolása, árnyékolás nyári hőterhelés elleni védelem
2 óra épületgépészeti rendszerek az energiatermelő rendszerek, fűtés, szellőztetés, hőcserélés megoldásai kémények, kályhák, kandallók, szerepe, alkalmazhatósága
1 óra épületüzemeltetés automatika, szabályozás, felügyeleti rendszerek, monitoring
Oktatók: (jelenleg felkérés alatt)
– a MAPASZ Innovatív Épületek Egyesület tagjai, – illetve Intézményi tagjainak (BME Épületszerkezettani Tanszék, BME Épületenergetikai Tanszék, BME Építéskivitelezési Tanszék) munkatársai
Bővebb információ itt.
Kapcsolattartók: Szakmai kérdésekben – Horváth Sándor elnökségi tag mobil: 36.30.950-8014 mail: mapasz@mapasz.hu; horvathsandor@pesh.hu