Perui gleccserolvadások: ezerhatszáz év tűnt el negyedszázad alatt

Megdöbbentő tanulmányban ismertették a perui gleccserek olvadásának folyamatát tengerentúli kutatók. Lonnie Thompson és csapata szerint a magashegyi jégtömegek eltűnésének tapasztalatai az egész emberiségnek tanulságul kell, hogy szolgáljanak.

Lonnie Thompson, az Ohiói Állami Egyetem gleccserkutatója (glaciológus) többször is járt a perui Andokban. Csapatával együtt többnyire a Quelccaya gleccser környékét járta; most is, tíz évvel ezelőtt is és huszonöt esztendővel ezelőtt is. Fotókat is készített, majd tanulmányt írt. A képek lélegzetelállítóak, a tanulmány – amely a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban jelent meg – és a belőle adódó következtetés pedig megdöbbentő.

A perui Andok gleccseréből ugyanis az elmúlt huszonöt évben annyi jég olvadt el, amennyinek a kialakulásához ezerhatszáz év kellett! A Quelccaya a világ legnagyobb trópusi gleccsere, s visszahúzódásával nem „csak” száraz, sziklás földdarabok bukkantak elő, hanem növények és növénymaradványok is, amelyeket a jég több ezer évvel ezelőtt zárt magába. A növények életkorának meghatározásával pedig Lonnie Thompson és csapata szokatlanul pontosan képes meghatározni a gleccser (élet)történetét is. A most előbukkant növények – a laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint – körülbelül 6300 (!) évesek, s ez azt jelenti – állítja az amerikai professzor – hogy az elmúlt huszonöt esztendőben annyi jég olvadt el, amennyi az elmúlt ezerhatszáz évben halmozódott fel. Értelemszerűen, a gleccser „sapkája” kisebb, mint hatezer évvel ezelőtt volt. „Ha az ezek a növények az elmúlt hatezer évben bármikor kiszabadultak volna a jég alól, öt év alatt már tönkrementek volna” – nyilatkozta a kutató a The New York Times munkatársának. Vagyis, vonja le a következtetést Lonnie Thompson, a jégnek hat évezreddel ezelőtt még ott kellett lennie.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A milliárdosok űrversenye a légszennyezés növekedését hozhatja

A milliárdosok űrversenye a légszennyezés mövekedését hozhatja: egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad - olvasható a The Guardian brit napilap honlapja.