Az elektromos autókat gyártó Teslával szemben a Hyundai és a Toyota is a hidrogénmeghajtású kocsikra szavaz, melyek előállítása a platina iránti kereslet növekedésén keresztül a nemesfém drágulásához vezethet.
A Hyundai a világ első autógyártójaként már 2011 óta állít elő hidrogénüzemű gépkocsikat. Az az év októberétől az EU döntéshozói mellett a nagyközönség bevonásával végzett sikeres teszteket követően idén januárban kezdte meg a hidrogénmeghajtású személygépkocsik nagyüzemi gyártását. Az első darab február végén készült el, s abból 15-öt június elején leszállítottak Koppenhága város önkormányzatának. A világ első kereskedelmi forgalomban kapható, sorozatgyártású, hidrogénüzemű járműveként a Hyundai ix35 Fuel Cell kapta az idei brüsszeli Európai Autószalon nagy presztízsű, FuturAuto díját. Már csak néhány hetet kell várni arra, hogy a dél-koreaiak fő regionális versenytársa, a Toyota is előrukkoljon hidrogénmeghajtású autójával – ígéri Robert Friedland, az Ivanhoe Capital Corporation alapítója és elnöke, egyúttal az Ivanhoe Mines alapítója és elnök-vezérigazgatója.
A világ gyorsan növekvő népességének döntő része választja lakhelyéül a közepes vagy nagyvárosokat, ahol egészségük megőrzése végett egyre jobban igényelni fogják azokat a technológiákat, melyek segítenek tisztán tartani a vizet és a levegőt – véli Friedland. Márpedig a hidrogénmeghajtású autó abszolút környezetkímélő, egyáltalán nem bocsát ki káros anyagokat. Hatótávolsága több mint 50 százalékkal jobb a hagyományos – benzines és dízeles – négykerekűekénél, ráadásul azoknál 15 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Igaz, ennek ára, hogy végsebessége mindössze 160 kilométer/óra. A fedélzeten elhelyezett két – összesen 5,64 kilogrammos tárolókapacitású – hidrogén tartály egyetlen feltöltéssel 594 kilométer megtételét teszi lehetővé. Az üzemanyag-cella akár mínusz 20 fokban is beindítható.
Az pedig a nemesfém-befektetők szívét dobogtathatja meg, hogy a hidrogénmeghajtású autók gyártásához bőséges platina szükséges, így azok előállítása jelentős keresletet támaszthat e nemesfém iránt, akár örökre megváltoztathatja a platina világpiacát. A kanadai bányamogul máris azt vizionálja, hogy a platinában gazdag Limpopo tartomány – a kaliforniai high-tech innovációs és fejlesztési központ, a Szilicium-völgy mintájára – Platina-völggyé válhat. Különösen, hogy a Limpopo a platina mellett további nemesfémekben, ásványokban és ércekben – a hat elemet gyűjtő Platina-csoportban, vasércben, koksz szénben, gyémántban, rézben, aranyban, smaragdban, szilikonban és csillámpalában – is gazdag készletekkel rejt.
Friedland várakozásainak valóra válásáért Kína tehet a legtöbbet, melynek a világ legnépesebb országaként elemi érdeke, hogy előmozdítsa a környezetkímélő közlekedési technológiák elterjedését. A minap Peking bejelentette, 2015-ig a vételár egy részének átvállalásával támogatja a hidrogén és elektromos hajtású autók vásárlását. A német Daimler pedig az iparigáz-specialista Lindével és Air Liquide-del, az OMV-vel, a Shell-lel és a Total-lal közösen 350 millió eurós befektetéssel a jelenleg mindössze 15 hidrogén tankállomásból álló németországi hálózatot 2023-ra 400-asra bővítené, írja a profitline.hu.