Percre pontosan rögzítették a műszerek a vörösiszap-katasztrófa előtti órák eseményeit; a számítógép naplózta azt is, hogy mikor nőtt meg a tározó melletti szivattyúk üzemideje, amelyből arra lehetett következtetni, hogy baj van - értesült az MTI Hírcentrum.

Pontosan naplózták a vörösiszap katasztrófa előtti perceket

Percre pontosan rögzítették a műszerek a vörösiszap-katasztrófa előtti órák eseményeit; a számítógép naplózta azt is, hogy mikor nőtt meg a tározó melletti szivattyúk üzemideje, amelyből arra lehetett következtetni, hogy baj van - értesült az MTI Hírcentrum.

Mint az m1 csütörtök esti Híradójában elhangzott: egy eddig nem publikált szakértői jelentés szerint 2010 október 4-én, 10 óra 58 perckor „vész-maxi” jelzést adtak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszerei, 76 perccel a katasztrófa előtt. A Híradó szerdán számolt be arról a szakértői jelentésről, amely szerint az ajkai timföldgyár tározójánál lévő vízszivattyúk a katasztrófa előtt egy nappal rendellenességet jeleztek, másfél órával a gátszakadás előtt pedig már vészjelzéseket adtak. A Mal Zrt. vezetői mégsem figyelmeztették az embereket, noha a cégnek kész katasztrófavédelmi terve volt. Az informatikai szakértői jelentés a számítógépes rendszer adatai alapján készült, ebből percre pontosan megállapították, hogyan történt a katasztrófa – hangzott el a Híradóban. A beszámoló szerint a timföldgyár X-es kazettájából szivárgó lúgos vizet egy árokban gyűjtötték össze, ahonnan szivattyúk emelték vissza a tározóba. A gátszakadás előtt egy nappal már jelentősen erősödött a szivárgás. A Híradó által megkérdezett szakértő szerint minél magasabb a vízszint, a szivattyúk annál többet dolgoznak. Weisz Zalán, a Magyar Víziközmű Szövetség vízipari tagozatának elnöke a Híradóban elmondta: „létezhetnek olyan szivattyús rendszerek, ahol vízszintérzékelőt építenek be. Ha a gyűjtőhelyen megemelkedik a vízszint, az érzékelő jelet küld a szivattyúnak, hogy kapcsoljon be. Amikor pedig csökken a vízszint, egy újabb jelet küld a rendszernek, amely kikapcsolja a szivattyút. Természetesen, ha megnő a vízhozam ezen a gyűjtőhelyen, akkor szivattyú egyre gyakrabban fog működni…”

A Híradó értesülései szerint a Mal Zrt.-nél az üzemidő megnövekedéséről a berendezés előbb csak figyelmeztető jelzést küldött a kezelőnek, a katasztrófa napján, 10 óra 58 perckor a gép már a legmagasabb fokú „vész maxi” jelzést adta. Majd 12 óra 14 perckor, 76 perccel később a kizúduló vörösiszap kidöntött egy villanyoszlopot, ez volt az iszapömlés első káreseménye. A Veszprémi Törvényszék szerdán arról tájékoztatta a Híradót, hogy a vádirat szerint a Mal Zrt. vezetői a vészhelyzetről sem a környéken lakókat, sem a mentőket, sem a rendőröket, sem a katasztrófavédőket nem tájékoztatták. Szerdán a cég vezérigazgatója azt mondta: ha velük is megismertetik az állítólagos jelentést, akkor tudnak rá reagálni. A Híradó kérdésére a cég ügyvédje közölte, hogy péntekre alakítják ki álláspontjukat az ügyben. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná.

Ajánlott tartalom

Rekordszámú, 110 vállalkozás csatlakozott az idei Modern gyárak éjszakájához

Rekordszámú jelentkező az idei Modern gyárak éjszakájára.