Pontosan naplózták a vörösiszap katasztrófa előtti perceket

Percre pontosan rögzítették a műszerek a vörösiszap-katasztrófa előtti órák eseményeit; a számítógép naplózta azt is, hogy mikor nőtt meg a tározó melletti szivattyúk üzemideje, amelyből arra lehetett következtetni, hogy baj van – értesült az MTI Hírcentrum.

Mint az m1 csütörtök esti Híradójában elhangzott: egy eddig nem publikált szakértői jelentés szerint 2010 október 4-én, 10 óra 58 perckor “vész-maxi” jelzést adtak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszerei, 76 perccel a katasztrófa előtt. A Híradó szerdán számolt be arról a szakértői jelentésről, amely szerint az ajkai timföldgyár tározójánál lévő vízszivattyúk a katasztrófa előtt egy nappal rendellenességet jeleztek, másfél órával a gátszakadás előtt pedig már vészjelzéseket adtak. A Mal Zrt. vezetői mégsem figyelmeztették az embereket, noha a cégnek kész katasztrófavédelmi terve volt. Az informatikai szakértői jelentés a számítógépes rendszer adatai alapján készült, ebből percre pontosan megállapították, hogyan történt a katasztrófa – hangzott el a Híradóban. A beszámoló szerint a timföldgyár X-es kazettájából szivárgó lúgos vizet egy árokban gyűjtötték össze, ahonnan szivattyúk emelték vissza a tározóba. A gátszakadás előtt egy nappal már jelentősen erősödött a szivárgás. A Híradó által megkérdezett szakértő szerint minél magasabb a vízszint, a szivattyúk annál többet dolgoznak. Weisz Zalán, a Magyar Víziközmű Szövetség vízipari tagozatának elnöke a Híradóban elmondta: “létezhetnek olyan szivattyús rendszerek, ahol vízszintérzékelőt építenek be. Ha a gyűjtőhelyen megemelkedik a vízszint, az érzékelő jelet küld a szivattyúnak, hogy kapcsoljon be. Amikor pedig csökken a vízszint, egy újabb jelet küld a rendszernek, amely kikapcsolja a szivattyút. Természetesen, ha megnő a vízhozam ezen a gyűjtőhelyen, akkor szivattyú egyre gyakrabban fog működni…”

A Híradó értesülései szerint a Mal Zrt.-nél az üzemidő megnövekedéséről a berendezés előbb csak figyelmeztető jelzést küldött a kezelőnek, a katasztrófa napján, 10 óra 58 perckor a gép már a legmagasabb fokú “vész maxi” jelzést adta. Majd 12 óra 14 perckor, 76 perccel később a kizúduló vörösiszap kidöntött egy villanyoszlopot, ez volt az iszapömlés első káreseménye. A Veszprémi Törvényszék szerdán arról tájékoztatta a Híradót, hogy a vádirat szerint a Mal Zrt. vezetői a vészhelyzetről sem a környéken lakókat, sem a mentőket, sem a rendőröket, sem a katasztrófavédőket nem tájékoztatták. Szerdán a cég vezérigazgatója azt mondta: ha velük is megismertetik az állítólagos jelentést, akkor tudnak rá reagálni. A Híradó kérdésére a cég ügyvédje közölte, hogy péntekre alakítják ki álláspontjukat az ügyben. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná.

Ajánlott tartalom

Az öreg erdők szénmegkötése Európában sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk

A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. Ez az Európai Zöld Megállapodásban a LULUCF-ágazatban 2030-ra megcélzott CO2-csökkentéssel (310 Mt/ha) egyenértékű és nagyobb, mint a gazdálkodás alatt álló erdők jelenlegi elnyelésének mértéke Európában (289 Mt/ha).