Pusztító szupervihar fenyegeti Kaliforniát?

Egy Kaliforniát fenyegető hatalmas szupervihar lehetséges veszélyére figyelmeztetnek a szakemberek.

A katasztrófa következtében a szövetségi állam otthonainak egynegyedét árasztaná el a víz és nagyjából 300-400 milliárd dollár közötti kár keletkezne – derült ki a szakemberek legfrissebb jelentéséből, amely a szükséges megelőző intézkedések kidolgozását célzó, múlt hét pénteken lezárult konferencia eredményeit foglalja össze.
A Kaliforniát sújtó korábbi áradások kiterjedésének, a légköri előrejelzések és az állam földtani történetének egybevetésével a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a vihar pusztításának mértéke négyszer-ötször nagyobb lenne annál, amelyet egy hatalmas földrengés okozna a térségben.
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) kutatói szerint az állam geológiai történetében sokszor volt már példa hasonló környezeti katasztrófákra, és a mostani fenyegetést is egy nagyjából 150 éve szunnyadó vihar jelenti.
A The New York Times internetes hírportáljának adott interjújában Marcia K. McNutt, az intézet vezetője elmondta, hogy 1861-62 között a kaliforniai központi völgynek mintegy 482 kilométeres szakaszát öntötte el a víz. Az áradások olyan súlyosak voltak, hogy az állam székhelyét San Franciscóba helyezték át, és az akkori kormányzónak is csónakkal kellett érkeznie a saját beavatási ceremóniájára.

Az adatok szerint hasonló szuperviharok tomboltak a térségben 212, 603, 1418 és 1605-ben is. A légköri hőmérséklet emelkedésének következtében egyre változatosabbá váló időjárási minták miatt mostanra ismét megnőtt egy szupervihar kialakulásának kockázata. A kutatók által készített modell szerint a vihar akár negyven napig is eltarthatna és nagyjából 3 méternyi csapadékkal árasztaná el az államot. A fejlett műholdas képalkotásnak köszönhetően a szakembereknek nemrég sikerült azonosítaniuk a szupervihar egyik katalizátoraként szolgáló “légköri folyó” nevű jelenséget is, amely a Csendes-óceán trópusi területei felől a Nyugati-partok felé áramló, nedvességben gazdag légáramlatot jelent. A szupervihar során óránkénti 200 kilométeres szelek süvítenének végig az államon és földcsuszamlások is kialakulnának. “Ilyen vihar csak minden száz, vagy kétszáz évben következik be, ezért egy kategóriába tartozik a Szent András-törésvonal rendszerében jelentkező hatalmas földrengésekkel” – mondta Lucy Jones, az USGS összetett környezeti katasztrófákkal foglalkozó részlegének vezető kutatója.

Ajánlott tartalom

Az EP szeretné, ha minden ország pénzügyileg is hozzájárulna az éghajlatváltozás elleni fellépéshez

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén az EP-képviselők állásfoglalást fogadtak el, amely szerint minden országnak pénzügyileg is hozzá kellene járulnia az éghajlatváltozás elleni fellépéshez - tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.