Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A krskói atomerőműben (NEK) keletkezett kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék számára legkésőbb 2028 elejéig el kell készülniük a hulladéktárolóknak – jelentette ki Bojan Kumer szlovén környezetvédelmi, klíma- és energiaügyi miniszter Davor Filipovic horvát gazdasági és a fenntartható fejlődésért felelős miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján hétfőn Krskóban, miután ülésezett a NEK-et felügyelő szlovén-horvát kormányközi bizottság.
A munkálatok mindkét országban késnek, ezért a miniszterek felszólították az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a hulladéktárolás megfelelő kapacitásainak 2028-ig történő biztosítására. Horvátországnak legkésőbb 2023-ig át kellett volna vennie a Krsko szlovén-horvát közös atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának a felét, míg a magas aktivitású hulladék 2043-ig az atomerőműben marad. Zágráb a horvát-boszniai határ mellett, Cerkezovacon, egy volt laktanyában alakítaná ki a létesítményt. Szlovénia viszont a Krsko melletti Vrbina térségében építi a sajátját, amely a tervek szerint idén kezdte volna meg működését. A horvát kormány 2017-ben vetette el a közös tároló lehetőségét, mert a szlovénok által tervezett, csaknem félmilliárd eurós projektben nem teljesültek a horvát igények.
Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban idén tavasszal kapott környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra (GWh) áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia úgy dönt, hogy megépít egy új blokkot, akkor Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.