Rákkeltő anyagok a talajvízben Gyömrőn

Gyömrőn és környékén elhagyatott, veszélyes hulladék okozhat szennyezést – számolt be a Greenpeace Magyarország.

Egy vizsgálat a határértéket több százszorosan meghaladó szennyezéseket talált a talajvízben. A rákkeltő vinil-klorid mennyisége pedig akár a határérték több tízezerszeresét is elérte. A szennyezést felmérő cég és a gyömrői vegyi üzem egykori dolgozói elásott hulladékról is beszélnek. A PEVDI, azaz a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat legnagyobb, gyömrői gyárának az elhagyatott, veszélyes hulladéka okozhatta a szennyezést. Az üzemben 2004 júliusában szennyezéssel járó baleset is történt: kirepedt egy szabálytalanul tárolt 1000 literes hordó, melyből maró, irritáló hatású butil-akrilát gőz jutott ki a környezetbe. Végül 250 embert telepítettek ki ideiglenesen. A balesetet követő vizsgálatok során korábbi más jelentős környezetszennyezésekre is fény derült. A szomszédos lakókertek kútjaiban az emberi rákkeltő benzol a határérték 4,1-szerese, a szintén rákkeltő, mérgező triklór-etilén a 12-szeresében volt jelen.

A szennyezés forrása úgy tartják, hogy a PEVDI-telep vegyszerekkel teli talaja volt. 2011-ben az önkormányzat bejelentette, hogy minden veszélyes hulladékot elvittek. Sajnos azonban később kiderült, hogy maradtak hulladékok a területen. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Simon Gergely a Greenpeace vegyi anyag szakértője elmondta a Greenpeace Magyarország az eset kivizsgálását kéri a Pest Megyei Kormányhivataltól. Részletes tényfeltárást és felmérést az üzem területére és az azon kívül esetlegesen érintett további területekre vonatkozóan, hogy pontosan megismerhessék a szennyeződéseket. Valamint igénylik a talaj és a talajvíz megtisztítását a szennyezőktől.

 

Ajánlott tartalom

Kémiai molekulákból kiindulva teremtene életet Szathmáry Eörs három külföldi kutatótársával

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.