Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Sólyom László köztársasági elnök vasárnap délután két rákosi viperát telepített vissza természetes élőhelyére a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Látóhegyen.
Az államfő vasárnap érkezett a Kiskunsági Nemzeti Parkba; Sólyom László ezzel a túrával zárja a 2007 januárjában kezdett országjáró sorozatát. Sólyom László vasárnapi látogatását Bugacpusztán kezdte, ahol eredeti tartási körülményei között nézte meg a több mint ötszáz példányból álló magyar szürke marha gulyát.
Az államfő vasárnap este egy fogadáson még találkozik egyebek közt a térség országgyűlési képviselőivel, a megyei közgyűlés vezető tisztségviselőivel, a térségi civil szervezetek vezetőivel, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselőivel.
A vasárnap délután természetes élőhelyére visszatelepített két rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) egyedeit a kilencvenes évek elején a közvetlen kipusztulás fenyegette.
Mint Péchy Tamás, a Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központ vezetője elmondta, a következő két hétben a Látóhegyen kihelyezett 30-40 darab telelőüregekbe telepítik vissza a viperatelepen mesterséges körülmények között tenyésztett egyedeket. A telelőüregek – melyek különleges kerámiából készülnek – célja, hogy a kígyó ott vészelje át a hideg időt.
A rákosi vipera Magyarország kihalás szélére került, fokozottan védett kígyója, Európa egyik legveszélyeztetettebb gerincese, ezért számos nemzetközi egyezmény védelme alatt is áll.
Magyarországon csak 11 kisebb állománya maradt fenn, Ausztriából kipusztult, Erdélyben egyetlen kis populációja ismert. Mint a viperatelep vezetője elmondta, a faj eltűnésének oka az élőhelyvesztés, valamint a nem megfelelő gyephasználat.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a KTM Természetvédelmi Hivatala megbízásából 1993-ban kezdte meg a faj kutatását és a védelmi program felépítését.
A program kezdetén tíz példány befogására kaptak engedélyt, ma már több mint ötszáz egyedet nevelnek a szabadtéri terráriumokban. A tenyésztést számos szakember és intézmény segíti, így genetikus, állatorvosok, bakteriológusok és parazitológusok.
A Rákosi vipera LIFE+ program 2009 januárjában indult útnak, folytatva az előző LIFE-programon megkezdett munkát, amely 2004 és 2007 között zajlott. A következő öt év kiemelt célja a faj állományainak megerősítése, illetve élőhelyeinek növelése.
2009. június végén Best of the Best címmel tüntették ki és Európa öt legsikeresebb LIFE finanszírozású, természetvédelmi programja közé választották a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által is támogatott Rákosi vipera LIFE programot.
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) természetvédelmi értéke egymillió forint. Ez a kígyó a nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. Télen rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok ezek mellett gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
Ennek a kígyófajnak a mérge a felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen. Marása – bár a faj óvatos életmódja és ritkasága miatt ez nagyon ritka – méhcsípésszerű, gyorsan múló tünetekkel jár.