Régi bányákban termelnének energiát a gravitáció segítségével

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történjen a bezárt bányákkal. Nos, egy cég megoldást kínál a problémára. A Gravitricity nevű skót startup elgondolása és szabadalmaztatott technológiája egy rendkívül egyszerű elven alapul: egy hatalmas súly leengedéséhez és felemeléséhez egy bányaaknába.

Hasonló elven működnek az inga-órák is, amelyeknél egy súly szolgál energiagenerátorként. A rendszer minimum 150 és maximum 1500 méter mélységű bányaaknákban használható, s legfeljebb 20 megawatt energiát termel. A megoldás akár 50 évig is működik karbantartás nélkül és költséghatékony, mert a meglévő infrastruktúrára épít. Amennyiben nem érhetők el régi bányaaknák, akkor természetesen lehetőség van arra is, hogy egy új aknát fúrjanak.

A Gravitricity megoldása elsősorban azért érdekes, mert nem a szél- vagy a napenergiára épül, hanem a nehézségi erőre. Amennyiben nagy mennyiségű energiára van szükség, akkor az adott súlyt másodpercek alatt leeresztik az aknába, míg, ha kevés energia kell, akkor a súly leeresztése lassan történik. A cég ugyanakkor azt tervezi, hogy az aknában változó nyomásviszonyokat is energiatermelésre fordítja.

A startup eddig 650 000 font támogatást kapott az Innovate UK brit kormányzati innovációs ügynökségtől. Az első prototípus 2020-ig készülhet el. Amennyiben a rendszer sikeresnek bizonyul, akkor tiszta energiát lehet majd termelni a bezárt szénbányák helyén, ráadásul a beruházásoknak köszönhetően a munkájukat elveszítő bányászok is új munkalehetőségekhez juthatnak.

Ajánlott tartalom

Drónok az építőiparban – A jövő elkezdődött

A dróntechnológia robbanásszerű fejlődése alapjaiban rengeti meg az építőipart; ez a folyamat korántsem a távoli jövő zenéje, hanem a kézzelfogható jelen. Míg néhány éve ezeket az eszközöket csupán drága játékszereknek vagy a marketing látványos kiegészítőinek tekintették, mára a kivitelezés, a felmérés és a tervezés elengedhetetlen műszereivé váltak. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) alkalmazása drasztikusan növeli a hatékonyságot, jelentősen csökkenti a költségeket, és olyan adatpontosságot garantál, amelyre a hagyományos geodéziai módszerekkel aligha, vagy csak sokkal lassabban lenne lehetőség.