Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Bár a legtöbb jelentés a madarak illegális levadászásáról és befogásáról a mediterrán régióból érkezik, ez a probléma az országok jóval szélesebb körét érinti, és sajnos kevesen tesznek érdemi lépéseket ellene.A tömeges mészárlás és befogás általában egyszerű gazdasági okokra vezethető vissza (feketekereskedelem, mezőgazdasági termények vagy haszonállatok – vélt vagy valós – védelme), de gyakran pusztán kedvtelésből vagy a trófeáikért irtják az állatokat. „Lelövés, csapdázás, hálózás, lépvesszőzés, mérgezés: a bűnözők kreativitása határtalan, ha természetkárosításról van szó. Zéró toleranciát várunk az elkövetőkkel szemben mind a hatóságok mind pedig a lakosság részéről” – mondta a konferencián Boris Barov, a BirdLife Europe természetvédelmi igazgatója.A számos „madárpusztítási mód” közül kétség kívül a mérgezés okozza a legnagyobb természeti kárt, nem beszélve a komoly humán-egészségügyi kockázatáról. „1998 és 2010 között 977 védett és fokozottan védett madár esett bizonyítottan illegális mérgezés áldozatául, és a meg nem talált áldozatok száma ennek többszöröse lehet” – mondta Horváth Márton, az Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület (MME) fajvédelmi csoportvezetője.
A magyarországi mérgezések legnagyobb hatása a világszerte veszélyeztetett parlagi sasra volt. Az elmúlt hat évben 45 példány került kézre – 36 bizonyíthatóan, 9 feltételezhetően mérgezés áldozata lett-, közülük mindössze 7 példányt sikerült gyógyultan szabadon engedni.A parlagi sasok mellett többek között 65 rétisas, 12 kerecsensólyom és 271 egerészölyv is szerepelt az áldozatok között. A mérgezések mellett hazánkban is rendszeresen előfordul védett madarak lelövése és fészekbelövés is. Magyarország a madárcsempészet kedvelt útvonala is, szerencsére az elmúlt évtizedben több szállítmányt sikerült feltartóztatni. Többek között erről is szó volt azon a nemrég véget ért konferencián, amelyet az illegális madárpusztítások témájában tartottak Cipruson. Bár a legtöbb jelentés a madarak illegális levadászásáról és befogásáról a mediterrán régióból érkezik, ez a probléma az országok jóval szélesebb körét érinti, és sajnos kevesen tesznek érdemi lépéseket ellene.
A tömeges mészárlás és befogás általában egyszerű gazdasági okokra vezethető vissza (feketekereskedelem, mezőgazdasági termények vagy haszonállatok – vélt vagy valós – védelme), de gyakran pusztán kedvtelésből vagy a trófeáikért irtják az állatokat. „Lelövés, csapdázás, hálózás, lépvesszőzés, mérgezés: a bűnözők kreativitása határtalan, ha természetkárosításról van szó. Zéró toleranciát várunk az elkövetőkkel szemben mind a hatóságok mind pedig a lakosság részéről” – mondta a konferencián Boris Barov, a BirdLife Europe természetvédelmi igazgatója.
A számos „madárpusztítási mód” közül kétség kívül a mérgezés okozza a legnagyobb természeti kárt, nem beszélve a komoly humán-egészségügyi kockázatáról. „1998 és 2010 között 977 védett és fokozottan védett madár esett bizonyítottan illegális mérgezés áldozatául, és a meg nem talált áldozatok száma ennek többszöröse lehet” – mondta Horváth Márton, az Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület (MME) fajvédelmi csoportvezetője. A magyarországi mérgezések legnagyobb hatása a világszerte veszélyeztetett parlagi sasra volt. Az elmúlt hat évben 45 példány került kézre – 36 bizonyíthatóan, 9 feltételezhetően mérgezés áldozata lett-, közülük mindössze 7 példányt sikerült gyógyultan szabadon engedni. A parlagi sasok mellett többek között 65 rétisas, 12 kerecsensólyom és 271 egerészölyv is szerepelt az áldozatok között. A mérgezések mellett hazánkban is rendszeresen előfordul védett madarak lelövése és fészekbelövés is. Magyarország a madárcsempészet kedvelt útvonala is, szerencsére az elmúlt évtizedben több szállítmányt sikerült feltartóztatni.
