Ritka kerülőt tett egy Baranyában befogott nádiposzáta

Fajtársai zömével ellentétben nem a Boszporuszon, hanem Gibraltáron keresztül érte el afrikai telelőhelyét egy, a napokban a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás hálójába került cserregő nádiposzáta.

Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője az MTI-nek elmondta, hogy a poszátát éppen két évvel ezelőtt Albacete spanyol városban gyűrűzték, Sumonytól 1800 kilométerre. A szakember szerint ez az adat is bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei nádiposzáták két útvonalat használnak vonulásuk során. Egy részük keleti irányban megkerülve a Földközi-tengert, a Boszporuszon keresztül éri el Ázsiát, majd a közel-keleti partvidéken haladva a Nílus deltájánál ér Afrika földjére. Másik részük (az eddigi megkerülések alapján valószínűleg ez a kisebb hányad) a Földközi-tengert nyugati irányban kerüli meg, és a Gibraltári-szoroson átrepülve jut a déli kontinensre.
Bank László megjegyezte: eddig mindössze egyetlen, Sumonyban jelölt cserregő nádiposzáta megkerüléséről kaptak hírt Egyiptomból, a Nílus deltavidékéről. Érdekességnek számít, hogy ez a madár igen magas kort ért meg. A jelölést követően 10 év telt el újabb észleléséig, ami matuzsálemi kornak számít az alig 10-11 gramm átlagsúlyú madárfaj esetében.
A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) a magyarországi nádasok, gyékényesek egyik leggyakoribb fészkelőjének számít. Tápláléka rovarok és pókok.

Ajánlott tartalom

Több mint 11 millió új fa Magyarországon, folytatódik az erdőtelepítési program

Célzott programok az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért.