Rohamosan fogyatkozik a brazil “erdőtöredékek” vadvilága

Egy új tanulmány szerint jóval gyorsabban fogyatkozik a brazil esőerdőt felszabdaló falvak, utak és települések nyomán keletkezett dzsungeltöredékek vadvilága, mint azt korábban gondolták.

“Egyre növekvő kipusztulási arányt fedeztünk fel a területen” – hangsúlyozták brit és brazil kutatók a PLoS ONE című online folyóiratban közölt eredményeikben. A szakemberek 196 olyan erdőtöredéket vizsgáltak meg, amelyek egykor hatalmas, összefüggő erdőséget alkottak Brazília keleti részén, az Atlanti-óceán partján, ám a mezőgazdaságnak utat törő, több évtizednyi erdőirtás nyomán mára különálló részekké váltak. Minden egyes elszigetelt erdőcskén, amelyek területe olykor alig éri el egy futballpálya méreteit, máskor pedig több mint ötezer hektárig is terjedhet, átlagosan mindössze négy emlősfajt fedeztek fel a szakemberek a keresett tizennyolcból. A disznókhoz hasonló fehérajkú pekarik (Tayassu pecari) teljesen eltűntek, míg a jaguárok, a dél-amerikai tapírok (Tapirus terrestris), a gyapjas pókmajmok (Brachyteles arachnoides) és a sörényes hangyászok (Myrmecophaga tridactyla) gyakorlatilag kipusztultak – húzták alá a szakemberek.

Az elszigetelt erdőrészek kiterjedése alapján felbecsült korábbi pusztulási mutató jóval magasabb túlélési aránnyal számolt, ám a jelek szerint a kutatók alábecsülték az olyan “emberi tényezőket”, mint a vadászat és az erdőtüzek. A most vizsgált térségben, a nagyjából 250 ezer négyzetkilométert felölő atlanti-óceáni erdős régióban tapasztalt fajveszteség valószínűleg Indonéziában, Ghánában és Madagaszkáron is megfigyelhető – mutatott rá Carlos Peres, a Kelet-Angliai Egyetem professzora. Az eredményeket látva a környezetvédők hatékonyabb természetvédelmi intézkedéseket sürgetnek. Brazíliában is jobb túlélési arányt mutattak az állatok azokban az erdőkben, amelyeket korábban védett parkká nyilvánítottak. Nagy előrelépést jelentene, ha gazdasági értékkel ruháznák fel az erdőket, például azzal, hogy a globális klímaváltozás elleni harc éllovasaivá nyilvánítják őket – hangsúlyozta a szakember.  Jelenleg majdnem 200 ország vesz részt az ENSZ által életre hívott, az erdőirtások miatti káros gázkibocsátások csökkentését célul kitűző REDD (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation) programban.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.