Románia a verespataki aranybányán kívül másik kettőt is nyit

Románia a következő időszakban a Verespatakon tervezett aranybánya mellett másik két aranybányát is megnyit – közölte Traian Basescu román államfő. Verespatakon a román környezetvédelmi tárca a legmagasabb szintű szabványok betartását kér.

Románia első embere egy televíziós műsorban fejtette ki ismét álláspontját a romániai aranybányászatról. Elmondta, nem érzelmi, hanem pragmatikus okok miatt támogatja a verespataki aranybánya megnyitását. Megismételte azt az érvet, miszerint az arany és az ezüst nemzetközi ára jelentős mértékben megnőtt az elmúlt években. Hozzátette: a valuták bizonytalansága miatt Romániának minél nagyobb aranytartalékra van szüksége. Rámutatott: a román nemzeti bank 103 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ami 200 tonnára nőhet a következő években. Basescu ismertette, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) tervezte verespataki aranybánya nyomán a román államot 4 százalékos járadék illeti meg a kanadai vállalattal kötött szerződés értelmében, ami azt jelenti, hogy a kitermelésre váró 300 tonna aranyból Románia 12 tonnát kaphat, a szerződés újratárgyalása esetén pedig ennél valamivel többet. Korábban ugyanis Basescu kifejtette, hogy támogatja a bánya megnyitását, de csak azzal a feltétellel, ha újratárgyalják a szerződést, és a román állam nagyobb részesedést kap az arany és az ezüst kitermeléséből.

A román államfő szerint azért nőhet a központi bank aranytartaléka, mert a következő időszakban két másik aranybányát is megnyitnak Romániában, az egyik lelőhelyen becslések szerint 50 tonna arany, a másikon pedig 54 tonna arany rejlik a föld mélyén. Basescu nem közölt részleteket a két tervezett bánya helyszínéről, de az ásványkincsek országos ügynökségének elnöke az Adevarul című napilapnak elmondta: a Hunyad megyei Felsőcsertés (Certej) és Boica (Baita) település mellett van mindkét lelőhely, ahol a Deva Gold Rt. Románia akar bányát nyitni. A Deva Gold Rt. főrészvényese a Kanadában létrehozott és a torontói tőzsdén jegyzett European Goldfields nevű vállalat. Az ügynökség vezetője szerint ennek a két bányaberuházásnak az engedélyezése ugyanabban a szakaszban tart, mint a verespatakié, vagyis már csak a környezetvédelmi engedélyt kell megkapniuk a beruházóknak a kitermelés elkezdéséhez. A felsőcsertési bányával kapcsolatosan Magyarország 2009 végén ismertette álláspontját Romániával az ENSZ országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménye, az úgynevezett Espoo-i Egyezmény értelmében.

A legmagasabb szintű szabványok betartását kéri a romániai környezetvédelmi minisztérium a Verespatakon tervezett aranybánya beruházójától – közölte a román szaktárca közleményben. A dokumentum szerint Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter csak abban az esetben fogja javasolni jóváhagyásra a kormánynak a verespataki bánya megnyitását szorgalmazó projektet, ha a befektetési terv nem lesz ártalmas a környezetre. A dokumentum szerint a bányát megnyitni tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek (RMGC) felhívták a figyelmét, hogy két nagyon fontos követelménynek kell eleget tennie: a cianid arányát olyan szintre kell csökkentenie, hogy ne legyen ártalmas a környezetre, ezen kívül a kitermelés első éveiben biztosítani kell a pénzt a környezet rehabilitálására. A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Unióban a gyenge sav hatására bomló cianid legnagyobb megengedett koncentrációja 10 ppm-es (milliomodrészes), a vállalat pedig 5 ppm értéket javasolt. Ennek ellenére a minisztérium augusztusban közölte az RMGC-vel, hogy az általuk javasolt 5 ppm-es koncentráció is túl magas, felkérte a befektetőt, tovább csökkentse a cianid koncentrációját olyan szintre, hogy a kitermelés után keletkezett zagy már ne lehessen ártalmas a környezetre.

A környezetvédelmi minisztérium irányítása alatt álló kormányközi szakértői bizottság a beruházás környezeti hatástanulmányának kilenc fejezete közül eddig hetet vizsgált meg. Ennek a testületnek kell javaslatot tennie, hogy ajánlja-e elfogadásra a bánya megnyitásának tervét, vagy elutasítja azt. A dokumentum emlékeztet, hogy a társadalmi vita nyomán a minisztériumhoz 517 javaslat és észrevétel érkezett a beruházással kapcsolatban. A szaktárca július végén továbbította azt a beruházónak, amelynek meg kell válaszolnia a felvetett kérdéseket. A kérdéseket és a válaszokat a kormányközi bizottság a következő ülésein vizsgálja meg. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni Verespatakon, ahol ciántechnológia alkalmazásával 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.

Ajánlott tartalom

Bizakodóbbak a magyar vállalatvezetők, mint egy évvel ezelőtt

A magyarországi vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százaléka a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik 2024-ben a tavalyi rekord pesszimista év után - derül ki a PwC 13. alkalommal elkészített magyarországi vezérigazgatói felméréséből.