Romániában lehet Európa legnagyobb természetvédelmi területe

A Királykő-hegység nagy részét már a huszadik század elejétől természetvédelmi területként tartották számon, a Királykő Nemzeti Parkot azonban csak 1990-ben hozták létre.

Létrehozását a több mint 25 kilométer folytonos mészkőgerinc, a természeti táj eredetisége, szépsége, különlegessége és vadregényessége, valamint egy rendkívüli növény- és állatvilág jelenléte – számos endemikus fajjal – indokolta. A nemzeti park 14 766 hektár nagyságú, Brassó és Argeș megyék területén található.

A parkban hat természetvédelmi terület: a Stanciului-, az Uluce-, valamint a Dâmbovicioara-barlang, a Grind-zsomboly és a Dâmbo-viţei-szurdok a Különleges Élőhelyek között (IUCN IV-es kategória) szerepel, a Zernyest-szurdok pedig Emlékpark).

A Királykő flórájáról már a 17. században megjelentek az első leírások, az idők folyamán sok botanikus hozzájárul e különleges hegy növényeinek tanulmányozásához, így többek között Josef von Lerchenfeld, Johann Christian Gottlob Baumgarten, Theodor Kotschy(wd), Ferdinand Schur(wd), Simonkai Lajos, Johann Jacob Römer(wd), Alexandru Beldie, J. Halda, S. Mihailescu is. A Királykő Nemzeti Park flórája hozzávetőleg 1200 növényfajt számlál, ami körülbelül egyharmada Románia flórájának. Sok olyan ritka fajt találunk itt, amivel kevés természetvédelmi terület dicsekedhet, ezek közül öt kritikusan veszélyeztetett: a Baumgarten kankalin (Primula wulfeniana subsp. baumgarteniana), a haynald daravirág (Draba haynaldii), a hagymaburok (Liparis loeselii), az alpesi fűz (Salix alpina) és a szirtipáfrány (Woodsia glabella subsp. pulchella). Ezeken kívül sok olyan faj van, amelyekből még a 18-19. században is jelentős egyedszám volt a Királykőben, manapság már csak pár példányra apadt, ezek a növények mára már a Vörös Könyv oldalain szerepelnek.

A nemzeti park példásan működött az elmúlt években, és nagy az esély rá, hogy hamarosan kibővítik, és Európa legnagyobbja lesz, és olyan jelentőségű, mint a Yellowstone. Cristiana Paşca Palmer nemrég nemzetközi és helyi szakértőkkel látogatott el az említett helyekre, hogy megtekintse a törvénytelen fakivágások hatásait. Azt mondta, több mint 20 ezer hektáron a térség természetvédelmi területté válhat, és Európa számára azt jelenthetné, amit a Yellowstone Nemzeti Park az Amerikai Egyesült Államoknak. Szükség is lenne rá, mivel az állami erdővállalat, a Romsilva jó nagy erdőségeket vágott ki onnan.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.