Romániában szigorúbb megelőző intézkedéseket hoznak a medvék nagy száma miatt

Szigorúbb megelőző intézkedéseket hoz a romániai környezetvédelmi minisztérium a barnamedvék magas száma miatt, az új miniszteri rendelettervezet jóval több nagyvad kilövésére adna engedélyt, és a védekezést is jobban elősegítenék – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető a medveállomány felmérésének eredményeit ismertette: az országban 7536 és 8093 között lehet a vadon élő barnamedvék száma, átlagosan 11 egyed jut százezer négyzetkilométerre. Egyes térségekben a medvepopuláció sűrűsége jóval nagyobb az átlagnál, a nagyvad legkedveltebb élőhelye a Kárpátkanyar. Romániában évek óta nem mérték fel a medveállományt, a 2016-os cenzus 5900 és 6500 közöttire becsülte a számukat. Tánczos Barna szerint az eltérés a medvepopuláció folyamatos növekedését mutatja, amit az is alátámaszt, hogy egyre több a bejelentés a nagyvad lakott területen való jelenléte miatt, a legtöbb a két székelyföldi megyéből érkezik.

Hargita és Kovászna mellett különösen Brassó, Prahova, Arges és Bákó megyében okoz gondot a medvék jelenléte, de egyre több megyében, településen bukkannak fel – mondta. Tánczos Barna szerint a populáció növekedését a medvetámadások és vadkárok miatti bejelentések is visszaigazolják, ezek száma is egyre nő. A román kormány az elmúlt négy évben 21 millió lejt (1,6 milliárd forint) költött a gazdák kárpótlására, mára sikerült rendezni a többéves tartozást. A megelőzéssel a szaktárca ezt az anyagi terhet is csökkentené. Nem elég utólag intézkedni, szigorítani kell az ember és a vad interakciójának csökkentését szolgáló megelőző intézkedéseket – mondta Tánczos Barna. “A medve vadállat, természetes élőhelyén kell védeni, és nem a faluban vagy a kukoricásban” – fogalmazott az RMDSZ-es miniszter, hangsúlyozva, hogy az emberi élet védelme a legfontosabb.

Elmondta: május 15-én írnák alá az idei évre szóló megelőzési kvótákat tartalmazó miniszteri rendeletet, mely 400-nál több védett állat kilövését engedélyezné; tavaly ez a szám 140 volt. A kvóta megyékre való leosztása a bejelentések száma és a medvepopuláció sűrűsége alapján történik. Tánczos Barna kifejtette: ezek tudományosan megalapozott, racionális adatok, itt nincs helye a személyes véleménynek. Hozzátette, a szigorú szabályozás a többi között a trófeavadászatot is megakadályozni hivatott. Az eddigi eredményekről elmondta: érezni a jótékony hatását, hogy a helyi önkormányzatok beavatkozhatnak, ha medve garázdálkodik lakott területen. A szabályozás kétéves megléte óta 471 esetben elkergették, 66 esetben áthelyezték és 25 esetben kilőtték a vadat.

A legtöbb áthelyezés Hargita megyében, Tusnádfürdőn történt, ahol eredményes projekt is zajlik a medvék távoltartására – mondta a miniszter. A szaktárca a környezetvédelmi alapból is támogatást nyújt védekezésre, villanypásztorok felszerelésére, amire gazdák, cégek, és intézmények is pályázhatnak, ami jó megoldásnak bizonyult a nagyvad távoltartására – mondta Tánczos, elismerve, hogy nem lehet minden egyes kukoricaföldet bekeríteni az országban. Hozzáfűzte: a román kormány 2016 óta csak most kapott “pillanatképet” a romániai medveállományról. A felmérés bizonyítja, hogy a barnamedve nincs veszélyben, biztosított a fennmaradása, tehát Románia eleget tesz az uniós vállalásainak, de az egyedszám felügyeletére is szükség van.

Ajánlott tartalom

Áder János: a klímaváltozás ellen is sokat tehetnek az állati takarmányfehérjét előállító üzemek

Európa sem tudja a hús előállításához szükséges takarmányt előállítani, ezért azok az üzemek, amelyek élelmiszeripari melléktermékekből állati takarmányfehérjét állítanak elő, sokat tehetnek a klímaváltozás ellen - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke csütörtökön Üllőn.