Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Rosszul hat a borászatra a globális felmelegedés

Rosszul hat a borászatra a globális felmelegedés

A globális felmelegedés komoly hatással van a bortermelésre, ahol mindennél fontosabb a napsütés és a szőlők növekedéséhez megfelelő hőmérséklet. Termelők a szőlők cukortartalmának növekedéséről és a savtartalom csökkenéséről számoltak be.

A Champagne régió borászai mintegy negyedszázada figyelik a klímaváltozás hatását termésükön, és az elmúlt évtizedben voltak olyan esztendők, amikor a szüret ideje két héttel előbbre jött, mesélték francia bortermelők az International Herald Tribune-nak. Pancho Campo spanyol borszakértő a Klímaváltozás és Bor Világkongresszus alapítója 28 bortermelő vidék adatait vizsgálva (1925-ig visszamenően) arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás kedvező és kedvezőtlen hatásokkal egyaránt jár. Az említett champagne-i termelők úgy látják, a legmagasabb árakat diktáló évjáratú borok (1947, 1959, 1964, 1973, 1982, 1999) egytől egyig olyan esztendőkből kerültek ki, amelyeket meleg időjárás jellemzett.

Sokakat a 2003-as nyári hőség döbbentette rá arra, hogy valami végleg megváltozott. A francia borvidékeken az elvileg szeptember végén beérő szőlők már augusztus második hetében szüretre készek voltak (ez idő tájt 5 napon át a 40 Celsius-fokot is meghaladta a hőmérséklet), sőt sok helyütt túlértek a szőlőfürtök a forróságban. A 2003-as francia borok elvesztették helyi jellegüket – a Loire-völgyi borok olyan ízt kaptak, mint a Rhône menti fajták. Az ilyen esetek a jövőben egyre gyakoribbak lesznek.

Még abban a hónapban az ország 50 legmenőbb szakácsa és borásza írt levelet az akkori elnöknek, Nicholas Sarkozynek, hogy felhívja az államfő figyelmét a klímaváltozás bortermelésre gyakorolt hatására – az üvegházgáz-kibocsátás 40%-os csökkentését követelték 2020-ra

Franciaországban 2003 és 2009 között minden egyes nyár forróbb volt, mint az elmúlt 30 év átlaga (ez alól csak a 2007-es jelent kivételt). Egy forró nyár még jót tehet a szőlőnek, de az ilyesmi sorozatos ismétlődése már a legellenállóbb fajtát is tönkreteheti, hangoztatta Martin Beniston, az ENSZ Éghajlat-változási Bizottságának (IPCC) tagja a Financial Timesban.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Épületfelújítás: kezdjük a falnál. Kiszámoltuk!

Ha épületfelújítással szeretnénk energiatakarékossá tenni otthonunkat, először is át kell gondoljuk, mely épületszerkezetek korszerűsítésével juthatunk a kívánt eredményhez.