Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A sarki róka, a mezei egér, a rénszarvas és az alpesi hófajd már most megszenvedi az Északi-sarkon tapasztalható klímaváltozást. A rókák egyelőre túlélnek, de csak idő kérdése, hogy mikor kezdenek el ők is fogyatkozni.
Számos kutatócsoport vizsgálta, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolhatja a növények és az állatok populációit, de eddig nem tudták megállapítani, hogy a megváltozó időjárás miként hat a fajok különböző csoportjaira, írja az index.hu. Egy most megjelent tanulmány azt elemzi, hogy a sarkvidéki állatok hogyan birkóznak meg a megváltozó éghajlati viszonyokkal, és hogy ez miként befolyásolja a születési és halálozási arányukat. A kutatók négy, a norvégiai Svalbard-szigetcsoporton élő fajt vizsgáltak: az alpesi hófajdot, a rénszarvast, egy itt őshonos rágcsálófajt, a svalbardi mezei egeret, illetve a sarki rókát, ami a másik három faj tagjait is megeszi. A Norvégiai Technológiai és Tudományegyetem (NTNU) kutatói az északi szélesség 78. fokán található Spitsbergen-szigeten vizsgálták a négy fajt; megállapították, hogy a három növényevő faj már most is komoly küzdelmet folytat, hogy élelmet találjon magának, és ha télen a jégpáncél ráfagy a tundrára, gyakran nem jutnak ennivalóhoz.
Mindenki rosszul jár
A Svalbard-szigetcsoporton – ami az Északi-sark peremvidékének tekinthető – egyre gyakoribb a havon jégréteggé szilárduló ónos eső, ami miatt az állatok nem tudnak áthatolni a havon. A jelenség egyértelműen a sarkvidéki fölmelegedés számlájára írható. A kutatók szerint a tundra növényzete emiatt elpusztulhat a jégréteg alatt, a növényevő fajok pedig éhezni fognak. Brage Bremset Hansen, az NTNU biológusa évekig tanulmányozta a fent említett fajokat, és megfigyelte, hogy egész populációk tűntek el a jeges telek során – a visszaesés csak a sarki rókáknál van egyéves lemaradásban. Hansen és munkatársai úgy vélik, ez annak köszönhető, hogy a sarki rókák felfalják az éhen halt növényevők tetemeit, így a ragadozók a kemény telek után is új rókacsaládokat hozhatnak létre. Azonban a következő évben a megmaradt növényevők már a megcsappant növénymennyiséggel is beérhetik, így ekkor a sarki rókák fognak éhen pusztulni. Hansen úgy gondolja, hogy a klimatikus hatások más ökoszisztémákban is megmutatkoznak, de olyan helyeken, mint a Svalbard-szigetcsoport, könnyebb észlelni őket.
A kutatók tanulmánya szerint a sarkvidéki jég további problémákat okozhat, ha az időjárás globális szinten megváltozik. A szerzők megjegyezték, hogy a svalbardi éghajlat karakterét az időjárás fluktuációja jellemzi, ez pedig olyan extrém időjárási körülmények előjele lehet, mint a telente tapasztalható sarkvidéki esőzések. A kutatási eredmények pedig arra utalnak, hogy az ilyen eseményeknek komoly mértékben károsíthatják az ökoszisztémát is.
