A David Suzuki Alapítvány és a Pembina Intézet összeállította a szén-dioxid-kibocsátás területén működő vállalatokat, megkönnyítve a kanadai vállalkozások döntését.

Segítség a kanadai vállalkozásoknak

A David Suzuki Alapítvány és a Pembina Intézet összeállította a szén-dioxid-kibocsátás területén működő vállalatokat, megkönnyítve a kanadai vállalkozások döntését.

Kanada az Államokhoz hasonlóan egy cap-and-trade rendszer bevezetését tervezi a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése érdekében. Az alaprendszer elképzelései szerint a környezetkímélő változtatások, átépítések és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának meghatározott szintű csökkentése kvótákra lesz átszámolva. Az, hogy egy vállalat saját maga végzi az átalakításokat, vagy kiadja a feladatot erre specializálódott cégeknek, az eredmény szempontjából nem számít, így a fent említett két intézmény sorra vette az ezeket a cégeket és pontozta teljesítményüket.

A lista felállítását hat kritérium segítette, melyek meghatározott százalékot tettek ki, és egy kritériumon belül a százaléklábnak megfelelő maximumpontot lehetett adni.

Az egyik legfontosabb kritérium az addicionalitás, ezt 1-20 között pontozták. Meghatározására több szempont is alkalmas a legáltalánosabb azonban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv által meghatározott pénzügyi addicionalitás használata. Ennek értelmében egy üvegházhatást okozó gáz-kibocsátás csökkenést eredményező beruházás akkor tekinthető addicionálisnak, ha a beruházás csak a kibocsátás-csökkentésből származó egységek értékesítése miatt valósítható meg gazdaságosan. Ha az adott beruházás a fennálló piaci, szabályozási és környezeti feltételek mellett önmagában, azaz ÜHG csökkenésből származó egységek értékesítése nélkül is gazdaságosan megvalósítható, akkor nem tekinthető addicionálisnak, csak abban az esetben, ha a projekt megvalósulásának egyéb, nem gazdaságossági akadálya van.

Ha egy vállalat úgy dönt, hogy átalakít egy gyártósort, mivel új vagy módosított terméket szeretne előállítani, és a megvalósuló projekt növeli a hatékonyságot, ezáltal csökkentve a kibocsátást, nem tekinthető a beruházás addicionálisnak. A projekt tervezésekor és kivitelezésekor ugyanis a kibocsátás-csökkentést figyelmen kívül hagyták. Egy lakótelepi építkezés során napelemeket helyeznének el a tetőkön, melyek csökkentenék a későbbi kibocsátást, ám nem tudják anyagilag finanszírozni a beruházást. Azonban dönthetnek úgy, hogy eladják a projektből keletkező kvótákat, így finanszírozva a telepítést, ebben az esetben a projekt pénzügyileg addicionális.

További kritériumok voltak a könyvvizsgálat (1-20), az egyedi tulajdonrész (1-15), a tartósság (1-20), a forgalmazás átláthatósága (1-15) és a közoktatás (1-10). A táblázat arra vonatkozóan is tartalmaz információkat, hogy melyik cég, milyen projektekkel foglalkozik általában. A rangsor tetején végzettek profilja leginkább a megújuló energiaforrások, az energia- és üzemanyag-hatékonyság, míg a kevésbé domináns cégek egy-egy programra, például metánfelfogásra vagy erdőtelepítésre koncentrálnak.

Ajánlott tartalom

Mol: a cég leányvállalata a pakisztáni energiaszektor jelentős szereplője

A Mol leányvállalata a pakisztáni energiaszektor jelentős szereplője: kulcsszerepet játszott az ország kutatás-termelési ágazatának kiépítésében, két és fél évtizede nagyban hozzájárul az ország energiabiztonságához. A Mol-csoport 100 százalékos tulajdonú leányvállalataként meghatározó a cég nemzetközi portfóliójában, és teljes szénhidrogén-termelésének mintegy 7 százalékáért felel - közölte a társaság az MTI-vel csütörtökön abból az alkalomból, hogy fennállásának 25. évfordulóját ünnepli idén a Mol Pakisztán.