Segítség a kanadai vállalkozásoknak

A David Suzuki Alapítvány és a Pembina Intézet összeállította a szén-dioxid-kibocsátás területén működő vállalatokat, megkönnyítve a kanadai vállalkozások döntését.

Kanada az Államokhoz hasonlóan egy cap-and-trade rendszer bevezetését tervezi a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése érdekében. Az alaprendszer elképzelései szerint a környezetkímélő változtatások, átépítések és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának meghatározott szintű csökkentése kvótákra lesz átszámolva. Az, hogy egy vállalat saját maga végzi az átalakításokat, vagy kiadja a feladatot erre specializálódott cégeknek, az eredmény szempontjából nem számít, így a fent említett két intézmény sorra vette az ezeket a cégeket és pontozta teljesítményüket.

A lista felállítását hat kritérium segítette, melyek meghatározott százalékot tettek ki, és egy kritériumon belül a százaléklábnak megfelelő maximumpontot lehetett adni.

Az egyik legfontosabb kritérium az addicionalitás, ezt 1-20 között pontozták. Meghatározására több szempont is alkalmas a legáltalánosabb azonban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv által meghatározott pénzügyi addicionalitás használata. Ennek értelmében egy üvegházhatást okozó gáz-kibocsátás csökkenést eredményező beruházás akkor tekinthető addicionálisnak, ha a beruházás csak a kibocsátás-csökkentésből származó egységek értékesítése miatt valósítható meg gazdaságosan. Ha az adott beruházás a fennálló piaci, szabályozási és környezeti feltételek mellett önmagában, azaz ÜHG csökkenésből származó egységek értékesítése nélkül is gazdaságosan megvalósítható, akkor nem tekinthető addicionálisnak, csak abban az esetben, ha a projekt megvalósulásának egyéb, nem gazdaságossági akadálya van.

Ha egy vállalat úgy dönt, hogy átalakít egy gyártósort, mivel új vagy módosított terméket szeretne előállítani, és a megvalósuló projekt növeli a hatékonyságot, ezáltal csökkentve a kibocsátást, nem tekinthető a beruházás addicionálisnak. A projekt tervezésekor és kivitelezésekor ugyanis a kibocsátás-csökkentést figyelmen kívül hagyták. Egy lakótelepi építkezés során napelemeket helyeznének el a tetőkön, melyek csökkentenék a későbbi kibocsátást, ám nem tudják anyagilag finanszírozni a beruházást. Azonban dönthetnek úgy, hogy eladják a projektből keletkező kvótákat, így finanszírozva a telepítést, ebben az esetben a projekt pénzügyileg addicionális.

További kritériumok voltak a könyvvizsgálat (1-20), az egyedi tulajdonrész (1-15), a tartósság (1-20), a forgalmazás átláthatósága (1-15) és a közoktatás (1-10). A táblázat arra vonatkozóan is tartalmaz információkat, hogy melyik cég, milyen projektekkel foglalkozik általában. A rangsor tetején végzettek profilja leginkább a megújuló energiaforrások, az energia- és üzemanyag-hatékonyság, míg a kevésbé domináns cégek egy-egy programra, például metánfelfogásra vagy erdőtelepítésre koncentrálnak.

Ajánlott tartalom

100 millió dollárt kínál Elon Musk ha tiszta levegőt készít valaki

Több mint figyelemre méltó, sőt, minden túlzás nélkül állítható, Földünk sarkalatos kérdésével függ össze Elon Musk új bejelentése, miszerint 100 millió dollárt, vagyis 30 milliárd forintot ajánl fel annak a cégnek, cégcsoportnak, legyen az bármilyen gazdasági szerveződés, amely a legüdvözítőbb technológiát hozza létre a szén-dioxid levegőből történő eltávolítására.