Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Senki sem bánta meg a napelemet
Tudj meg többet: Napenergia

Senki sem bánta meg a napelemet

Korábban arra kérte az index.hu olvasóit, hogy a napelemes rendszerrel rendelkezők írják meg, milyen tapasztalatokat szereztek azóta, hogy feltetették a rendszert a tetőre. Érdekes válaszokat kaptak, a legtöbb összecseng, de azért szép szórás van a véleményekben.

Kezdjük a legfontosabbal, az árral. Írt nekünk felhasználó és telepítő cég is, nagyjából 500 ezer forintba kerül 1 kW névleges teljesítmény, ami kb. 1100 kWh áramot termel meg egy évben. Egy átlagos, négytagú család fogyasztásának fedezéséhez 3-4 kW-os rendszert ajánlanak a szakemberek. Tehát kétmillió lesz a rendszer tokkal-vonóval.

Mennyi idő múlva térül meg?

A megtérülést kétféleképpen számolják az emberek: 12-18 év közé, illetve a soha környékére. Mindkét csoport egyetért abban, hogy a rezsicsökkentés komolyan, években mérhetően odacsapott a napelemes tábornak. A soha meg nem térülést említő levélírók amúgy főleg abban különböztek az optimista társaiktól, hogy a 300-400 ezer forintos inverter tízévenkénti cseréjét, illetve napelemek teljesítményromlását is beleszámolták a dologba. Ugyanakkor azt is írták sokan, hogy még így is elégedettek a befektetéssel, mert bár egyben soha nem látják viszont a rendszer árát, még így is jobb kamatot kapnak az összegre, mintha a bankba tették volna a pénzt.

A buktatókra és nehézségekre is rákérdeztünk, ebből is nagyjából hasonló tapasztalatokat rajzolt a több tucat levélíró. Legtöbben az áramszolgáltatót említik első helyen, amikor a telepítés nehézségeiről írnak. Annak ellenére, hogy a rendszert egy délelőtt alatt fel lehet furkálni a tetőre, az engedélyeztetés akár három hónapon át is tarthat, ami véletlenül pont egybeesik a törvények által szabott határidő maximumával.

De itt még nincs vége a szolgáltató karót nyelt szabálykövetésének: sokan írták, hogy évközi óraleolvasással nehezíti meg az életüket a cég. Ez azért fontos, mert a rendszerek többsége (a hálózatra termelő, nem szigetüzemű megoldások) általában csak egy teljes naptári év alatt hozzák ki a termelésüket nullára: télen a fogyasztásnál jóval kevesebb, nyáron pedig jóval több energiát termelnek. Ha év közben nézzük meg az adatokat, valószínű, hogy jóval több áramot használtunk fel, mint amennyit megtermeltünk, és ezt az Elmű természetesen ki is számlázza. Sokak szerint ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az új rendszer beüzemelését a leolvasási ritmusnak megfelelően intézzük.

Egy kicsit kevesebb áfa

Szintén sokan írták, hogy a rendszerek népszerűsége nagyot nőne, ha nem lenne 30 százalék felett az adó és az engedélyeztetés költsége (a nekünk nyilatkozó szakértő szerint a kivitelezők többsége nem kér külön pénzt az engedélyeztetésért, ha komplett rendszert szállít). A támogatást is hiányolták sokan, bár jó néhányan írtak arról, milyen kedvezményes hiteleket és állami programokat vettek igénybe az építésnél, vagy lakáskasszás megtakarításukat költötték napelemre.

Szintén sokan panaszkodtak arra, mennyire nem éri meg túltervezni a rendszert azért, hogy a fogyasztás felett termelt áramot aztán vissza tudjuk tölteni a hálózatba, pénzért. Ahhoz, hogy a plusz termelést kiszámlázzuk, számlaképesnek kell lenni, amire egyéni vállalkozóként, vagy külön céget alapítva van lehetőség, és ez elképesztő macera azért, hogy 14,6 forintos kilowattóránkénti áron adjuk vissza azt, amit mi 41 forintért vennénk.

Sokan így inkább plusz fogyasztókat telepítenek a házba direkt azért, hogy az extra energia ne menjen csak úgy, jószándékuk jeleként vissza a közösbe. Sokan a téli fűtést, illetve a nyári hűtést is így intézik még akkor is, ha ez az egyik legkevésbé hatékony módja az áram felhasználásának. Ez a plusz az, ami az éves áramszámla mellett a gázrezsit is csökkentheti, sokan írták, hogy gázt már csak főzéshez használnak, a fűtést és a melegvizet elektromos szerkezetekkel oldják meg.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Több mint 4400 faj létét fenyegeti világszerte a tüzesetek gyakoriságának és intenzitásának változása

A tüzesetek gyakoriságának és intenzitásának változása több mint 4400 faj létét fenyegeti világszerte - állapította meg egy nemzetközi kutatás.