Sikerek és félsikerek az ez évi klímakonferencián

A kompromisszumnak különösen nagy jelentősége van az erdők szempontjából. Új termék az emisszió-kereskedelmi piacon: az erdők fáiban és talajában megkötött szén, amelyet pénzért árulnak majd, az ún. erdei szén.

Maratoni egyeztetések után a vártnál nagyobb sikerrel zárultak a 190 ország részvételével zajló klímatárgyalások Mexikó messze földön híres üdülőhelyén, a Karib-tenger partján fekvő Cancúnban – legalábbis az optimisták szerint.  A fejlett országok azt szerették volna, ha 2012 után már nemcsak őket, hanem minden országot jogilag előírt kibocsátás-csökkentési vállalások terhelnék. A fejlettek mindezért megfelelő nagyságú pénzt igényeltek, ráadásul úgy, hogy a pénz felhasználásába a nemzetközi közösségnek korlátozott beleszólása lenne – tehát úgy, hogy nemzeti szuverenitásuk nem csorbuljon.  A Mexikóban létrejött politikai kompromisszum nagy lépést jelent a fejlődők kibocsátás-csökkentési vállalása irányába.

Az összes ország által közösen vállalt kibocsátás-csökkentés mértéke, 13-16 százalék, azonban Bolívia szerint a Föld hőmérsékletének legalább 4 fokos emelkedését jelentené, ami nem más, mint “ökocidium”. A fejlettek ugyanakkor arra tettek ígéretet, hogy feltöltenek egy alapot, melyből 2020-tól évente 100 milliárd dollárt használhatnak fel a fejlődő országok. Ez látszólag nagy pénz – Bolívia azonban elégedetlenül távozott, még a tárgyalások teljes befejeződése előtt, annak ellenére, hogy a résztvevők többsége szerint a most megkötött alku elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy egy év múlva, a dél-afrikai klímacsúcson a megfelelő részletekről is megállapodjanak. Ahogy egy szakértő fogalmazott: a megállapodás a semminél több ugyan, de nem túl sok

A kompromisszumnak ugyanakkor különösen nagy jelentősége van az erdők szempontjából. A Földön jelenleg folyó erdőirtásokból származik ugyanis a klímaváltozásért leginkább felelőssé tett üvegház hatású gáz kibocsátás mintegy egyötöde – magyarázta kérdésünkre Somogyi Zoltán (az Erdészeti Tudományos Intézet csoportos Nobel-díjas kutatója), aki az EU tárgyalódelegációjának tagjaként képviselte hazánkat a konferencián, s aki a 2011-es magyar EU elnökségi időszakban ellátja majd az EU-nak az erdők és a klímaváltozás kapcsolatával foglalkozó munkacsoportja vezetését is. – Ez a kibocsátás több mint a közlekedési szektor teljes kibocsátása. Keresvén a kibocsátás-csökkentés legolcsóbb módszereit, a gazdagabb, és a klímaváltozásért elsősorban okolható országok hajlandók volnának megfelelő forrásokat biztosítani az erdőirtások, ezen kívül pedig az erdők degradálásának csökkentésére, valamint új erdők létrehozására (az ún. REDD+ mechanizmus). E mechanizmust olyan, olajban gazdag országok is támogatják, mint Norvégia. A mechanizmus beindulása után új termék keletkezik az emisszió-kereskedelmi piacon: az erdők fáiban és talajában megkötve maradó szén, s amelyet pénzért árulnak majd, az ún. erdei szént (“forest carbon”).

Ajánlott tartalom

100 millió dollárt kínál Elon Musk ha tiszta levegőt készít valaki

Több mint figyelemre méltó, sőt, minden túlzás nélkül állítható, Földünk sarkalatos kérdésével függ össze Elon Musk új bejelentése, miszerint 100 millió dollárt, vagyis 30 milliárd forintot ajánl fel annak a cégnek, cégcsoportnak, legyen az bármilyen gazdasági szerveződés, amely a legüdvözítőbb technológiát hozza létre a szén-dioxid levegőből történő eltávolítására.