Sikeres a PannErgy első geotermikus kútfúrása

Percenként 1.150 liter közel 80 Celsius fokos meleg víz hozamú kút fúrását fejezte be sikeresen a tőzsdén jegyzett PannErgy Szentlőrincen – jelentette be a PannErgy a BÉT honlapján kedden.

A geotermikus energia termelésre és szolgáltatásra koncentráló PannErgynek ez első sikeres geotermikus kútfúrása.

Az elsődleges tesztek és tapasztalatok alapján a meleg víz hozam mintegy 4 megawatt maximális hőteljesítmény, amely összhangban van a cég korábbi várakozásaival. A több mint 1.600 méter mély kút mélyítését szeptember 7-én fejezték be.

A PannErgy 2009. áprilisában kezdte meg első geotermikus kútjának fúrását Szentlőrinc városa mellett, elsődlegesen a helyi távhőszolgáltatás hőigényének zöld-, geotermikus forrásból való fedezése céljából.

A fúrás az előzetesen tervezettnél hosszabb ideig tartott, részben a gépek és berendezések többszöri meghibásodása, részben
bizonyos geológiai információk újraértékelése miatt.

A végleges tesztelések és mérések az elkövetkezendő hetekben lesznek.

A közlemény szerint Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke a szentlőrincit a portfolió legkockázatosabb geológiai adottságával rendelkező projektjének nevezte. A bonyolult geológiai szerkezet új megközelítést és következtetéseket eredményezett a fúrás során, amely a későbbiekben nagyobb lehetőséget fog adni Magyarország és a Kárpát-medence geotermikus adottságainak kiaknázásához.

A geotermikus energia kutatásban a PannErgy szakmai partnere az izlandi  Mannvit, korábbi nevén VGK Hönnun cég. A PannErgy több tucat önkormányzattal alakított közös vállalatot a kutatásra és az energiaszolgáltatásra. A 2007-ben kezdett stratégia alapvető célja 20 létesítmény és legalább 60 megawatt beépített kapacitás megteremtése.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.