Sivatagi erőművek készülnek az olaj utáni világra

A zöld energia már egyáltalán nem kizárólag a jövő. Miközben sok ország a hagyományos erőművekben gondolkozik, a világ másik részén az alternatív energiában látják a jövőt, s bizonyos fokig már a jelent is.

Látszólag ellentmondás, hogy éppen azok az országok fektetnek gőzerővel nem kis pénzeket a zöld energiába, amelyek jelenleg a világot például olajjal, hagyományos energiával látják el. Ők biztosan tudják, hogy a fosszilis energiahordozók előbb-utóbb elfogynak, ezért már most ,,az olaj utáni időkre” készülnek.

Az Abu Dhabi sivatagi részén tavaly óta üzemelő Shams 1. naperőmű tükrei két négyzetkilométeres területen fekszenek, a sorok között karvastagságú csövekben speciális olaj csordogál. A tükrök ezekre a csövekre vetítik a napsugarat, amely négyszáz fokosra hevíti fel az olajat. A forró olaj a hőt a csőrendszer segítségével egy erőműbe szállítja, amely egy hagyományos villamos erőműként működik.

Ez az energiatermelő komplexum nem hagyományos naperőmű, amely a napsugarat közvetlenül alakítja át energiává. Naphőerőműnek hívják inkább, angol nyelvű Concentrated Solar Power (CSP) elnevezése vált ismertté. A technológia valójában nem új, már a nyolcvanas években létezett. Amikor azonban Kína berobbant a világ napkollektor termelésébe, s leverte az árakat, háttérbe szorult ez a „vegyes technológia”, mindenki a hagyományos naperőműveket építette inkább.

Az Abu Dhabi komplexum jelenleg a legnagyobb

Az Abu Dhabitól délre felépült erőműhöz hasonló technológia alapján a világon húsz energiatermelő komplexum működik. Közülük jelenleg az emirátusbeli a legnagyobb. Száz megawattos a teljesítménye, s a tavalyi évtől már áramot szolgáltat Abu Dhabi számára. Az erőmű kivitelezése mintegy hatszáz millió dollárba került.

Jóllehet az erőmű tényleg a jövő, ám arról az építői mélyen hallgatnak, milyen drága is egyelőre ez a technológia. Szakemberek azonban tudni vélik, hogy egy kilowatt áram előállítása 25-33 dollárcentbe kerül. Ennek az összegnek a jelentős részét az emirátus állja, az Abu Dhabi háztartások az áramot négy dollárcentért vásárolhatják meg.

A technológia kétségtelenül nagyon is alkalmas a napsütötte sivatagi világban. Másfelől viszont ki is van téve olyan viszontagságoknak, mint az erős szél, a homokviharok. Ez utóbbitól például kétméternél is magasabb kőkerítések védik az objektumot. Kevés a víz is, ami a villamosenergia fejlesztéséhez alapvetően szükséges, ezért az arab mérnökök erre külön hűtési rendszert dolgoztak ki.

2025-ben már versenyképes lehet a technológia

A jelentős építési költségek, az egyelőre drágán előállítható áram azonban nem rettenti el a világ forró tájain élőket. Abban bíznak, s erre vannak is jelek, hogy Kínában felfut az ezekhez az erőművekhez szükséges elemek gyártása, s nagyjából ugyanaz következik be, mint korábban a hagyományos napkollektor piacon. Az Abu Dhabiban felépült erőműhöz a berendezések zömét még Németországból szállították.

Az emirátus mérnökeinek igazuk lehet. Hírek szerint a marokkói sivatagban nyolcszázmillió dolláros költséggel épülő százhatvan megawattos hasonló erőmű húsz dollárcent alatti árért szállítja majd a villamosenergiát.

Tovább süllyedhetnek az árak a szakemberek szerint, ha sikerül a csövekben keringő olajat olcsóbb  anyaggal, például folyékony sóval helyettesíteni. Ezzel a megoldással számítások szerint tizenöt dollárcent alá lehetne csökkenteni az árat. Az USA-beli Amerikai Fejlesztési Központ munkatársai megerősítették ezeket a várakozásokat. Szerintük a technológia olcsóbbá válásával, további megoldások alkalmazásával 2025-re a naphőerőművekben megtermelt áram költségei a felére csökkenhetnek. Ezután az e technológia segítségével előállított áram valóban versenyképes lehetne a hagyományos szén- vagy gázerőművekben megtermelt energiával.

forrás: tozsdeforum.hu

Ajánlott tartalom

Az Anker energiatárolója mindent tud, amire egy otthonnak szüksége lehet

Az Anker új akkumulátora minden egyben megoldás, egy teljesítménymodult, egy akkumulátormodult, egy napelemes invertert és egy energiagazdálkodási rendszert intergrál.