Sivatagokban esik a felmelegedés miatt

Egyre gyakoribbak az özönvízszerű esőzések a Föld legszárazabb és legcsapadékosabb területein. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés hatására a folyamat tovább fog erősödni a 21. század folyamán, írja az MTI.

Az átlagolt legmagasabb napi csapadékmennyisség mind a száraz és csapadékos rendszerek felett erőteljes emelkedést mutat az elmúlt hat évtizedben, olvasható a Nature Climate Change tudományos folyóirat tanulmányában. A tanulmányt Markus Donat, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem kutatójának vezetésével írták.

A Föld területeinek legszárazabb, valamint legcsapadékosabb 30 százalékát figyelembe vevő kutatás 2100-ig terjedően készített előrejelzést a klímaváltozásról. Eredményeik szerint ezeken a területeken a 21. században egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges napi csapadékmennyiség-értékek.

A korábbi kutatások azt feltételezték, hogy a globális klímaváltozással a csapadékosabb területek még csapadékosabbá válnak, míg a szárazabbak egyre szárazabbak lesznek. Azonban komoly bizonytalanság mutatkozott azzal kapcsolatban, miként fog az amazóniai esőerdőktől kezdve a sivatagokig helyenként változni a szélsőséges csapadékmennyiség előfordulásának gyakorisága.

Legutóbb az Észak-Amerika legforróbb és legszárazabb területének számító kaliforniai Death Valley-ben nőttek látványos virágok idén tavasszal a tavalyi esőzések után. 2015-ben a chilei Atacama sivatagot valóságos virágszőnyeg borította az elmúlt 20 év legerőteljesebb helyi felhőszakadásai után. A szélsőséges felhőszakadások azonban árvizeket is okozhatnak, és különösen veszélyesek a szárazabb régiókban, mivel itt a helyi hatóságok gyakran keveset költenek árvízvédelemre.

William Ingram, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint a tanulmány eredményei nem árulják el, mi várható pontosan egy-egy helyszínen, ehelyett azzal foglalkozik, hogyan változnak a kockázatok a klímaváltozás hatására.

A tudós, aki maga nem vett részt a kutatásban, a Nature Climate Change-ben megjelent kommentárjában úgy fogalmazott: még mindig nagy rések mutatkoznak a klímaváltozás és az esőzések viszonyának tudományos megértése terén. Mindezt nehezíti, hogy például a Szaharában például továbbra is kevés a csapadékmérő berendezés.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.