Hamarosan megvalósulhat az automatizált közúti közlekedés: a Volvo közreműködésével útjára bocsátott európai uniós konvoj-program már a tesztelés fázisában jár.

Sofőr nélkül, libasorban

Hamarosan megvalósulhat az automatizált közúti közlekedés: a Volvo közreműködésével útjára bocsátott európai uniós konvoj-program már a tesztelés fázisában jár.

Képzeljék el a következő helyzetet: kora reggel, az autópályára hajtva máris sűrű forgalomba csöppenünk. Szinte összeér az autók ütközője, ahogy egymás után haladnak. Közelebb araszolunk az utolsó kocsihoz, aztán hátradőlünk, elengedjük a kormányt, és miközben munkahelyünk felé száguldunk, kényelmesen kávézgatva elolvassuk a reggeli újságot… Mindez nem ámokfutás, hanem a jövő, mégpedig nem is olyan távoli: ha minden jól megy, akár tíz év múlva valósággá válhat az elektronikus irányítású konvoj. Az elképzelést egy tavaly létrehozott hároméves terv, a Sartre project keretében próbálják megvalósítani különböző európai kutató és fejlesztő intézetek, köztük a Volvo Car Corporation. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy vasúti szerelvényt: az élen haladó jármű a „mozdony”, amit hivatásos sofőr vezet – ez lehet taxi vagy teherautó, de leginkább távolsági busz. Ehhez csatlakoznak vezeték nélküli adatkapcsolattal a „vagonok”, vagyis az a hat-nyolc autó, amely egy adott útszakaszon ugyanabba az irányba halad. Az elöl haladó jármű számítógépe vezeti a „vonat” többi tagját: gázt ad, fékez, kormányoz. Az elképzelés nem csak megvalósítható, de ésszerű és életképes is.

Egyrészt többé-kevésbé adott a megvalósításhoz szükséges számítástechnikai háttér, hiszen már ma is léteznek radarral vagy sztereó kamerával működő távolság- és iránytartó berendezések. Másrészt nem igényli külön infrastruktúra kiépítését: a konvojok a meglévő úthálózatot használhatják, a világ tetszőleges pontján, a járművek összehangolt mozgásához szükséges technológiát magukba az autókba építik be. Harmadrészt nemcsak biztonságosabb (ha leveszik az emberről a monoton vezetés terhét, egyrészt pihenhet, másrészt hibázni sem tud), de ez a fajta közlekedés takarékosabb is: a precíz vezérlés minimális követési távolságot tesz lehetővé, így egymás szélárnyékában haladhatnak az autók, ami a számítások szerint akár ötödével csökkentheti a konvoj üzemanyag-fogyasztását, ráadásul a rendelkezésre álló útfelületek gazdaságosabb kihasználásával a dugók is enyhíthetők.

A Sartre projekt (a név a Safe Road Trains for the Environment, azaz biztonságos és környezetbarát közúti konvojok kifejezésből ered) mostanra ért el a fizikai tesztek fázisába. A vezérlő rendszerek vizsgája után egy kéttagú konvojnak kell sikeresen teljesítenie, hogy aztán 2012 elejére egy öt autóból álló szerelvényen bizonyíthasson a megoldás. Ha ez megvan, már csak a jogalkotókat kell meggyőzni arról, hogy engedélyezzék a rendszer bevezetését – a projekt gazdái nem véletlenül gondolkodnak egy évtizedes határidőben.

Ajánlott tartalom

Tavasszal csaknem 45 ezer diák vesz részt az Iskolában az Erdő Programban

Újabb 500 helyszínen folytatódik az Iskolában az Erdő Program.