Sokkal drágább a légkondi hűvöse, mint a kályha melege

Legnagyobb részben a légkondicionálók használata miatt magas nyáron is a villanyszámla.

Egy átlagos lakást egy fokkal lehűteni háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal felfűteni írja a 365.postr.hu. A klímaberendezéseket viszont kiválthatja az árnyékolás és a szigetelés: ha legalább 10 centi vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelést alkalmazunk az épületen, -7 fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete az erőművek generálta fölösleges szén-dioxid-kibocsátás nélkül. „Megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, amely az áramszámlákat is jelentősen csökkenti” – mondja erről Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. A szigeteléstechnikával foglalkozó cégek azt ígérik, ehhez képest a szigeteléses beruházás az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül. Az üveggyapot csaknem 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült termék. (Alternatív hűtési megoldásokról lásd még ezt a bejegyzést is.)

 
Magyarországon az elmúlt száz év során mintegy 0,7 fokkal emelkedett – és egyre gyorsulva nő – az átlaghőmérséklet. 2100-ra a nyári átlaghőmérséklet növekedése akár 1,5-2 fokos is lehet. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300 ezer tonna CO2 kibocsátással járhat Magyarországon.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et. A Kárpát-medence fokozottan sérülékeny területnek számít a klímaváltozás szempontjából, hiszen ami világszerte átlagosan 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelent, az itthon 3-4 fokban realizálódhat a következő századfordulóra. A klímaváltozás hatásait a folyamatosan megdőlő melegrekordok és az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek illusztrálják.

Ajánlott tartalom

500 ezer forintos, komplett napelemes rendszert dobtak piacra

Az amerikai Zendure új AIO 2400 csomagja teljesen integrált erkélynapelemes rendszert kínál 800 watt teljesítménnyel, könnyű telepítéssel és intelligens vezérléssel.