Sólyom László: igazuk van a szentkirályszabadjai repülőtér ellen tiltakozóknak

Igazuk van azoknak, akik tiltakoznak a szentkirályszabadjai polgári repülőtér megépítése ellen – mondta Sólyom László köztársasági elnök vasárnap újságíróknak, miután megtekintette a szentkirályszabadjai repülőtér építését.

Magyarország értékeit meg kell védeni – fogalmazott az államfő, aki vasárnap kezdte meg látogatását a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Az államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a repülőtér beruházója egy off-shore cég, amelyik a Seychelles-szigeteken van bejegyezve.

A Balaton Magyarország nemzeti értéke, ide akarnak telepíteni egy nemzetközi teherrepülőteret, ahol naponta átlagosan 51 leszállás történne, azaz 20-30 percenként dübörögnének el gépek a balatoni települések felett – mondta Sólyom László. Mint az államfő megjegyezte, a szakhatóságoknak ezt kellene vizsgálniuk.

A köztársasági elnök szerint az ügyben mindenki elteszi a “harminc ezüstpénzt”. Emlékeztetett arra, hogy a repülőtér értéke 5,5 milliárd forint, és ennek ellenére egymilliárd forintért vették meg, a veszprémi polgármester pedig “mossa a kezét”.

Nem lehet egy egészen szűk profitérdeket egy nemzeti érték elé állítani – jelentette ki az államfő, hozzátéve, igazuk van azoknak, akik tiltakoznak a szentkirályszabadjai polgári repülőtér megépítése ellen.Az ügy előzménye, hogy a volt katonai repülőteret Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatai a kormánytól ingyenesen megkapták azzal a feltétellel, hogy azt polgári repülőtér kialakítására, ipari-, logisztikai-, tudományos park létesítésére használják. 

2006 júniusában Balatonalmádi képviselő-testülete határozatot hozott, hogy nem tudja elfogadni a leendő repülőtér olyan működését, amely azzal járna, hogy Balatonalmádi közigazgatási területe felett szállnának le és fel a repülőgépek. 2006 decemberében lépett hatályba az a törvény, amely a korábbi katonai hasznosítású repülőteret kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtérként sorolta be. A két önkormányzat pedig a volt repteret nettó egymilliárd forintért értékesítette a Budawest Airport Zrt-nek.

 A szentkirályszabadjai volt katonai repülőtéren nagygépek fogadására alkalmas nemzetközi kereskedelmi repülőteret kívánnak létesíteni úgy, hogy annak összes alacsony fel-, illetve leszálló légifolyosói a Balaton keleti medencéje, illetőleg Balatonalmádi belterülete felett húzódnának. A tervezett le- és felszállások száma az első évben 11.256 (az év minden napjára jut 30), és ez a későbbiek folyamán évi 18.760-ra emelkedne. 

A tervezett repülőtér 100 kilométeres körzeten belüli hetedik (Ferihegy, Tököl, Győr, Sármellék, Székesfehérvár, Siófok után), a szűkebb térséget tekintve pedig negyedik (Sármellék, Székesfehérvár, Siófok) repülőtér lenne.A szentkirályszabadjai nemzetközi polgári repülőtér megnyitását 2010. szeptember 25-re tervezik. 

Az államfő vasárnap elsőként Bakonybélre látogatott, majd az öskü-hajmáskéri katonai gyakorlóteret tekintette meg, ahol Közép-Európa legnagyobb dolomitfennsíkja található, s amely jó példája a honvédség és a természetvédelem eredményes együttműködésének. Jelenleg Magyarországon a NATURA 2000 területeinek 16 százaléka tartozik a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá, ezért a tárca felelőssége különösen nagy e területek kezelésében és a környezetvédelmi előírások szerinti üzemeltetésében.Sólyom László este Balatonfüreden a térség országgyűlési képviselőivel vacsorázik.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park az ország nyolcadik nemzeti parkja. A csaknem 57 ezer hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, mint például a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását és fennmaradását.

A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 kilométer szélességű sávban, a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, illetve foglal magába a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét.

Ajánlott tartalom

Pusztuló lucfenyvesek helyére 370 ezer őshonos fát ültettek az Őrségi Nemzeti Parkban

Huszonhat hektár pusztuló lucfenyvest számoltak fel, helyettük 370 ezer darab, őshonosnak számító fa csemetéjét ültették el, fa- és cserjefajokban bővelkedő erdősítéseket hoztak létre az Őrségi Nemzeti Parkban; a két éven át zajló, most záruló természetvédelmi projekt megvalósításához az Európai Unió több mint 408 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatást nyújtott - tájékoztatta a nemzeti park igazgatósága szerdán közleményben az MTI-t.