Sörkollektor teszt (videó)

Időnként felröppen a hír egy új energiaforrásról, vagy a régieknek valamilyen újszerű felhasználásáról. Azután kiderül, hogy a hírnek a fele sem igaz. Néhány ilyen eset után – annak ellenére, hogy szeretnénk elhinni – a szenzációs híreket óvatosabban kezeljük, kételkedünk.

A teszt célja
Így voltam én is a sörösdobozokból készült légfűtő készülékek 70 százalékos hatásfokáról olvasva. Tetszett az újrahasznosítási ötlet, de túlzónak találtam a berendezések használatától remélt megtakarítást. Ezért elhatároztam, hogy rászánok egy kis időt az Internetes fórumokon terjedő a adatok valóságtartalmának mérésekkel történő ellenőrzésére.

 
A kollektor építése
Először is szükségem volt egy jól megépített „sör-kollektorra”, ami csaknem etalon a kategóriájában. Az anyagbeszerzést és az előkészítő munkát magam végeztem, de az építéssel nem kísérleteztem, hanem – elfogadva egy vonzó ajánlatot – inkább gyakorlattal rendelkező specialistákra bíztam. A munkálatokról TV riport is készült. Itt tekintheti meg.

 

A mérés
A légkollektorok működését most nem szeretném részletezni. A lényeg az, hogy a lakás levegőjét – közeg – egy ventilátor az üvegfedéssel ellátott belülről feketére festett dobozba hajtja, ott a levegő a napsugarak hatására felmelegszik majd visszatér a lakásba. A napkollektorok hatásfoka nagyban függ az átáramló közeg hőmérsékletétől. A lehető legmagasabb hatásfok eléréséhez lényeges a fűtendő helység hőmérsékletének lehető legalacsonyabb szinten tartása. Ezt a feltételt a jelen esetben egy olyan használaton kívüli helyiség fűtésével értem el, ahol alig volt déli tájolású ablak, ráadásul a fűtőkészülékek is ki voltak kapcsolva. Ahhoz, hogy a kollektorban keletkező hőt a lehető leggyorsabban el lehessen szállítani, a ventilátor légszállítását a még éppen elviselhető mértékig növeltem. Így elértem, hogy még erős napsütés mellett sem kellett túlfűtés miatt a kollektort leállítani. Ha fentiekben leírt helyiség fűtése egy déli irányba tájolt, a vízszinthez képest 60 fokos dőlésszögű kollektorral történik, akkor a mérés eredménye a hozamteljesítmény felső becsléseként kezelhető. A folyamatosan lakott helyiségek a mérés helyszínéül szolgáló szobánál szinte mindig melegebbek. Ezen kívül kevés házon áll rendelkezésre a kollektorok számára pontosan délre tájolt árnyékmentes elhelyezési lehetőség. E két oknál fogva a üzemi körülmények között fűtésre használt légkollektorok teljesítménye nem éri el a tesztben mért értéket.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Magasra kúszott a hőmérő higanyszála februárban Hollandiában

Az idei volt az eddigi legmelegebb február Hollandiában, a hőmérő higanyszála a 18 Celsius-fokot is elérte - jelentette a Weeronline meteorológiai adatokat közlő holland szolgálat vasárnap.