Súlyos atomreaktor-balesetek a világon

A nukleáris eseményeket rangsoroló INES-skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését.

A március 11-i földrengés és szökőár miatt történt reaktorbalesetet ezzel az 1986. évi csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismerték el.
1957. szeptember 29. – A Szovjetunió katonai és polgári nukleáris programjának központjában, az Ural keleti oldalán a Majak komplexumban vegyi robbanás következtében kétmillió curie radioaktív anyag került a légtérbe, sokkal több, mint a csernobili katasztrófánál.

 
    1957. október 7. – Nagy-Britanniában, a Windscale (ma Sellafield) plutóniumtermelő reaktorban tűz ütött ki, és radioaktív anyagok jutottak a levegőbe. A balesetet akkor eltussolták, de később kiderült, hogy 13 ember meghalt, további 260 sugárfertőzést kapott.

 
    1969. január 21. – A svájci Lucens közelében meghibásodott egy kísérleti föld alatti reaktor hűtőrendszere, a fűtőelem-olvadás miatt nagy mennyiségű radioaktív anyag került a légtérbe.

 
    1979. március 28. – Az amerikai Three Mile Island atomerőműben, Pennsylvania államban konstrukciós és emberi hibák következtében súlyosan megsérült az egyik blokk aktív zónája, a reaktor szívének fele megolvadt. A környezetbe csodával határos módon nem került ki radioaktív szennyeződés és senki nem halt meg. A Csernobil előtt legsúlyosabb atombalesetet végül 6-os fokozatúnak minősítették.

 
    1986. április 26. – A Szovjetunióban, a Kijev közelében levő csernobili atomerőműben megsérült a 4-es számú reaktor, majd tűz keletkezett és jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe. A katasztrófa mintegy 3 millió embert érintett, 220 ezret kellett kitelepíteni, a sugárzás 47 halálos áldozatot követelt, a környéken 600 ezer embert ért erős sugárzás, közülük daganatos betegségben mintegy négyezren halhatnak meg. Az esemény a 7-es fokozatú besorolást kapott.

 
    1993. április 6. – A Szibériai Vegyi Kombinát (Tomszk-7) radiokémiai üzemében felrobbant egy közepes erősségű uránoldatot tartalmazó tartály. A balesetben senki sem sérült meg, de az üzem környékén mintegy 35 négyzetkilométeres terület radioaktívan szennyezetté vált, az esemény a 4-es besorolást kapta.

 
    1999. szeptember 30. – A japán tokaimurai urániumfeldolgozó üzemben szivárgást észleltek, ezért elrendelték a környéken élők kitelepítését. A láncreakció másnap állt le, az eseményt az INES-skála 4-es fokozatába sorolták.

 
    2005. május 29. – Az észak-angliai Sellafield hasadóanyag-feldolgozójában hónapokon keresztül észre sem vett szivárgást tártak fel, amelynek során több tízezer liter sugárzó sav folyt ki. A nemzetközi skálán az incidens a 3-as fokozatot kapta.

 
    2011. március 11. – Japánban a 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár következtében súlyosan megrongálódott a Tokiótól 260 kilométerre északra fekvő Fukusima atomerőmű, amelynek reaktoraiban sorozatos balesetek történtek, s több alkalommal is jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe és a tengerbe.

Ajánlott tartalom

A zöldátálláshoz egyes nyersanyagokból bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet Magyarországon

Magyarországon találhatók olyan nyersanyagok, amelyekből a zöldátálláshoz bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense Áder János korábbi államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.