Súlyos károkat okoz az északi-sarkvidéki infrastruktúrában a klímaváltozás

Az Északi-sarkvidéket tanulmányozó tudósok szerint 2050-re a globális felmelegedés miatt az infrastruktúra 70 százalékát és a kritikus infrastruktúra 30-50 százalékát fenyegeti károsodás, amelynek várható költségei több tízmilliárd dollárra rúgnak – számolt be róla a BBC News.

Az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkvidék kétszer-négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. A sarkvidéki permafroszton, többek között Oroszországban, Észak-Amerikában és Skandináviában ötmillió ember él. Ahogy a felmelegedés hatására a fagyott talaj felolvad, egyre gyakoribb jelenség lesz, hogy a házak fala megreped, az utak megrongálódnak, a csővezetékek megrepednek. A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven át folyamatosan fagyott. Az északi félteke szárazföldi felszínének mintegy negyedét borítja, beleértve Kanada szárazföldjének felét és Alaszka területének 80 százalékát. A Nature Reviews Earth & Environment című folyóiratban kedden közzétett tanulmány ismét rávilágít arra, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az általunk ismert életet és a természetet. Jan Hjort, a finnországi Oulu Egyetem professzora, a tanulmány szerzője hangsúlyozta, hogy az építkezés, és az éghajlat felmelegedése egyaránt a permafroszt felolvadását okozza, ami veszélyezteti a meglévő infrastruktúrát és a jövőbeli építési projekteket.

Oroszországban a kutatás szerint egyes permafrosztra épült városokban már az épületek akár 80 százaléka is károsodhatott. A legtöbb sarkvidéki város Oroszországban található, és a klímaváltozás miatt átalakuló vidék hatással van az élelmezésbiztonságra, a hagyományos életmódra és a megközelíthetőségre. Mivel a bolygó felmelegedése az előrejelzések szerint az elkövetkező években felgyorsul, várhatóan még több permafroszt fog felolvadni, ami veszélyezteti az infrastruktúrát és a közösségeket. A tanulmány szerint az északi félteke permafrosztos területein legalább 120 ezer épület, 40 ezer kilométenyi út és 9500 kilométernyi csővezeték, valamint leszállópályák is találhatók.
“Az Északi-sarkvidéken az egész táj stabilitása a 0 Celsius-fokos küszöbtől függ. Ahogy a felszíni hőmérséklet közelít a nullához, úgy merülnek fel a problémák hatalmas hullámai” – mondta Louise Farquharson, az alaszkai Fairbanks Egyetem sarkvidéki geológusa.

Az általa vizsgált egyes településeken a talaj süllyedése miatt vízvezetékek törnek el és a házak instabillá válnak. Az olvadásból kialakuló tavacskák miatt pedig veszélyes lett a szabadban játszani.
A tudós hangsúlyozta: az emberek évezredek óta élnek ezeken a tájakon, ezért nem olyan egyszerű azt mondani, hogy a közösségek költözzenek el onnan. 2020-ban a permafroszt felmelegedése hatalmas környezeti katasztrófát okozott Oroszország északi sarkvidékén. A Norilsk Nickel tárolótartályaiból 21 ezer tonna gázolaj ömlött ki a folyókba és tavakba. A vizsgálat szerint a katasztrófát az okozta, hogy a tartályok a permafroszt felolvadása miatt instabillá vált talajba süllyedtek. Másfajta építkezéssel vagy a permafroszt hidegen tartásával lehetne kezelni a problémát, de ez drága és kockázatos megoldás lenne.
Poul Christoffersen, a cambridge-i Scott Sarkkutató Intézet glaciológusa szerint az ésszerű megoldás – amivel a legtöbb tudós egyetért – az, “ha csökkentjük az üvegházhatású gázoktól való függőségünket, és ezáltal csökkentjük a bolygónk felmelegedésének mértékét”.

Ajánlott tartalom

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a két hazai szervezet

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel szerdán.