Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Állatvédelem / Szabadlábon a fogságban született óriáspandák

Szabadlábon a fogságban született óriáspandák

Fogságban nevelkedett óriáspandákat engednek szabadon januárban a kínai Szecsuan tartomány egyik ellenőrzött vadonjában, hogy természetes élőhelyükön próbálják meg talpra állítani a fekete-fehér medvék egyre hanyatló populációját.

A program sikere bizonyíthatja, hogy mégsem felesleges lépés egy-egy ikonikus faj megmentése. A szabadon engedett első 6 pandát a Csengtui Óriáspanda Rehabilitációs Program keretén belül nevelkedett 108 állat közül választották ki. Az állatok egy több mint nyolc négyzetkilométernyi védett területre fognak beköltözni a kínai Szecsuan tartományban. “Ahelyett, hogy elkerített területeken tartanánk őket, a következő ötven évet inkább annak szenteljük, hogy segítünk nekik visszaszokni a természetes élőhelyükre” – mondta Csang Cseho, a bázis igazgatója. A mesterséges megtermékenyítés segítségével világra jött pandákat csoportokban fogják szabadon engedni és figyelemmel kísérik, hogyan alkalmazkodnak új környezetükhöz. A jól teljesítő példányok idővel átkerülnek egy elvadultabb, de még mindig ellenőrzött területre.

Az óriáspanda egyike az úgynevezett „zászlóshajó fajoknak” amelyek védelmére a természetvédő szervezetek legtöbb kampánya épül. Azonban egyes vélemények szerint, mivel az ilyen fajok példányai gyakran már csak elenyésző számban találhatók meg vadon és ökológiai jelentőségük is csekély a természetvédelemnek inkább az olyan fajok megóvására kellene koncentrálnia amelyek ténylegesen befolyásolják egy-egy térség ökoszisztémáját. Az ökológiai jelentőség azonban nem minden. Néha fontosabb, hogy az adott faj megóvása érdekében védett területek kialakítását határozzuk el, ahol aztán további fajok ezrei találnak menedéket. Különösen szerencsés, ha ezek a védett területek az érintetlen természet egy-egy részletét is magukba foglalják. Az óriáspandáról például mindenki tudja, hogy egész nap csak bambuszt eszik, cammog egyik fától a másikig, azonban éppen ezzel hívja fel a figyelmet egy természetvédelmi szempontból fontos kérdésre. A legjobb élőhely ugyanis a pandák számára az olyan őserdő, amelyben nincs gazdálkodás. Feltételezések szerint azokban az erdőkben ahol pandák élnek magasabb a bambusz tápanyagtartalma, tehát a pandák ösztönösen kiválasztják az erdő legjobb, leginkább gazdag részét, azt, amelyet ökológiai szempontból is fokozottan védeni kell.

„Egyes vélemények szerint a zászlóshajó fajokat már „mesterségesen tartjuk életben”, vagy hogy ökológiai értelemben akár kihaltnak is tekinthetjük őket, mert alacsony számuk miatt nincs hatásuk az élőhelyükre. Az igazság azonban az, hogy a természetvédelem ma már az élőhelyek komplex védelméről szól. A pandák védelmével a még érintetlen bambuszerdők megóvásáért is tehetünk.” – mondta Figeczky Gábor a WWF Magyarország igazgatója. A pandához hasonló fajok védelme más szempontból is kiemelten fontos, ugyanis az ismert zászlóshajó fajokkal folytatott kampányok tömegekhez juttatják el a természetvédelem üzenetét. Nélkülük sok ember egyáltalán nem törődne az élővilággal. Adományok, társadalmi támogatás és a kormányokra kifejtett nyomás nélkül pedig csupán ölbe tett kézzel nézhetnénk a földi ökoszisztéma összeomlását. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy egy fajról sem szabad „lemondani”, hiszen a Csengtui Óriáspanda Rehabilitációs Program is bizonyítja, hogy kellő elszántsággal, támogatással és szakmai háttérrel esélyt adhatunk az ikonikus fajok túlélésére is.

Ajánlott tartalom

Épületfelújítás: kezdjük a falnál. Kiszámoltuk!

Ha épületfelújítással szeretnénk energiatakarékossá tenni otthonunkat, először is át kell gondoljuk, mely épületszerkezetek korszerűsítésével juthatunk a kívánt eredményhez.