Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szeptember 25-én és 26-án Izlandon megbeszélést folytat Thórunn Sveinbjarnardóttir környezetvédelmi miniszterrel a megújuló energiákban rejlő lehetőségekről a klímavédelem érdekében - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium csütörtökön.

A környezetvédelmi miniszter geotermikus energiáról tárgyal Izlandon

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szeptember 25-én és 26-án Izlandon megbeszélést folytat Thórunn Sveinbjarnardóttir környezetvédelmi miniszterrel a megújuló energiákban rejlő lehetőségekről a klímavédelem érdekében – közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium csütörtökön.

A miniszter izlandi látogatása során megtekinti a metanol-gyártást és a geotermikus energia gyakorlati felhasználását.
Izland a geotermikus energia felhasználásában élenjáró országok közé tartozik. Jövő tavasszal itt kezdi meg működését az első európai metanolüzem, amely a világon elsőként gejzírek szén-dioxid-tartalmának átalakításán alapul. Ha az üzem beválik, Izland jelentős mennyiségű olcsó üzemanyagot szállíthat Nyugat-Európába.

A metanol � amelynek nyersanyagai a víz és a szén-dioxid – elsősorban üzemanyagként hasznosítható. Emellett egyrészt az így előállított metanol kiindulási anyaga lehet a sokoldalúan felhasználható szénhidrogéneknek, másrészt rendkívül alkalmas energiatároló is. A geotermikus energiára telepíthető metanolos energiatermelés, valamint a földgázzal együtt a földből feltörő szén-dioxid energetikai hasznosításának lehetősége potenciális eszköze lehet a környezetkímélő energiatermelésnek.

Szabó Imre a nyáron az alternatív energiaforrásokról, köztük a metanolos technológiák alkalmazhatóságáról tárgyalt a Nobel-díjas tudós Oláh Györggyel Budapesten. A találkozón szóba került a geotermikus energiára telepíthető metanolos energiatermelés lehetősége is. A professzor által kifejlesztett módszer legígéretesebb eleme a direkt metanolos tüzelőanyagcella, amely közvetlenül alakítja át a metanolt elektromos árammá. Elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál.

A jövőben a földhő, a melegvíz és a biogáz bővebb kiaknázása várható. A napenergia felhasználása is egyre inkább elterjed Magyarországon, főleg a fűtési és háztartási melegvizet előállító napkollektorok által. A geotermikus energia is komoly potenciállal rendelkezik Magyarországon, kiaknázása azonban költséges – olvasható a minisztérium közleményében.

Ajánlott tartalom

Megkezdték a 800 kilométeres, keleti gázellátó rendszer kiépítését

Megkezdte a Szibéria ereje és a Szahalin-Habarovszk-Vlagyivosztok gázvezeték összekötését a Gazprom a több mint 800 kilométereres Belogorszk-Habarovszk szakasz építésével - közölte az orosz állami gázvállalat csütörtökön a Telegram-csatornáján.