Szakértő: a környezetszennyezés jogszabályhiány következménye Kínában

A megfelelő jogi szabályozás hiányának következménye a rendkívüli kínai környezetszennyezés, ami ellen évtizedekkel ezelőtt kellett volna tenni – nyilatkozta a South China Morning Postnak a kínai környezetvédelmi ügynökség korábbi vezetője.

Csü Kö-ping – aki az ország leghíresebb környezetvédelmi szakembere és 1970 óta kíséri figyelemmel a környezetvédelmi politika alakulását – a hongkongi lapnak úgy fogalmazott: Kínának harminc-negyven évvel ezelőtt volt esélye arra, hogy a környezet jelenleg tapasztalható méretű romlásának elejét vegye. A jogszabályoknál ugyanakkor mindig is fontosabb volt a döntéshozók érdeke az országban. Az előírások betartásának ellenőrzése így sosem működött igazán, megengedve az egyes kormányoknak, hogy a környezetvédelmi szabályokat figyelmen kívül hagyja. Csü szerint az elmúlt negyven év környezetvédelmi törekvéseit nem lehet teljes mértékben elhibázottnak nevezni, ugyanakkor az ország vezetői korántsem tettek eleget a gazdasági növekedés környezeti korlátok között tartása és a környezetszennyezés elkerülése érdekében. Több mint három évtized, a városiasodás és iparosodás által kiváltott növekvő mértékű ipari szennyezése során Kína súlyos “hitelállományt” halmozott fel a környezettel szemben, amelyet vissza kell majd fizetnie – fogalmazott Csü.

A szakember szerint az elmúlt harminc évben három súlyos környezetszennyezési hullám volt tapasztalható az országban. Az első 1984 körül kezdődött, mikor a vidéki mezőgazdasági üzemek kezdtek virágzásba. Ezt követte az 1990-es évek elején a Teng Hsziao-ping fejlesztési programja által beindult infrastrukturális és ipari projektek következtében elszaladó szennyezés. Tíz évvel ezelőtt pedig a Hu Csin-tao jelenlegi államfő hivatalba lépése után kezdődő energiaintenzív, nehézipari ágazatok terjeszkedése és fejlődése volt az utolsó löket ahhoz, hogy Kína a világ legnagyobb szennyezőjévé vált. Csü hozzátette: a kormányzat cselekvése és a rendszer alapvető reformja nélkül nincs esély a változásra, a hatalom ugyanis még mindig a jogszabályok felett áll az országban.

Ajánlott tartalom

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.