Szakmai szervezetek szerint nem csak a panelek szorulnak felújításra

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) a családi házakra és a társasházakra is ki kellene terjeszteni a panelépületekre bejelentett lakásfelújítási programot. Az Energiaklub szintén azt javasolja, hogy az egyéb építőanyagból épült épületek felújítására is legalább akkora hangsúlyt fektessen a kormány, mint a panelekre.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter kedden jelentette be, hogy a kormány jövő februárban elindítja a Panel III. programot, amelyben 2020-ig a 700 ezer iparosított technológiával épült lakásból még fel nem újított 380 ezer lakás megújítása valósul meg. A program 500 milliárd forintba kerül – ismertette Horváth Attila Imre, a tárca fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Ennek egyharmada lesz vissza nem térítendő támogatás, a kétharmad rész megosztásáról még folynak a tárgyalások, önkormányzati támogatás és MFB-hitel is szerepel a források között – tette hozzá.

A MEHI keddi közleményében arra mutat rá, hogy a tervekben jelenleg csak a panellakások szerepelnek, a társasházak, illetve családi házak támogatásáról nem volt szó, miközben a hazai lakásállomány 82 százaléka nem panellakás.

A közlemény idézi Bart Istvánt, a MEHI Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, aki hangsúlyozta: üdvözlik a tárca terveit, de nem értik, hogy miért tesznek kivételt a panellakásokkal. A magyar lakásokból csak minden ötödik panel, és ezek között jóval nagyobb a felújítottak aránya, mint a családi házaknál vagy a társasházaknál – tette hozzá.

Véleménye szerint számos kutatás igazolja, hogy nem a panelekben érhető el a legnagyobb lakásonkénti energia-megtakarítás. A szervezet szerint fontos lenne, hogy a panelek mellett a családi és a társasházak is részesüljenek az állami forrásokból.

Az intézet nem tartja egyértelműnek a javasolt támogatási szerkezetet sem. Ismertetésük szerint a kétharmadnyi hitelforrás előteremtését a vissza nem térítendő támogatásokkal közös ügyintézés keretében kellene biztosítani, úgy, hogy a felújítások akár önrész nélkül is megindulhassanak.

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: nem vitatják a panelépületek korszerűsítésének szükségességét, de azt javasolják, hogy az egyéb építőanyagból épült épületek felújítására is legalább ekkora hangsúlyt fektessen a kormány.

A 2014-2020-as időszak uniós forrásaiból építőanyagtól függetlenül minden lakóépület korszerűsítése támogatható lesz, érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, és nem kizárólag egyetlen, a lakásállomány mindössze ötödét kitevő típusra koncentrálni – idézi a közlemény Fülöp Orsolyát, az Energiaklub munkatársát.

Az Energiaklub kiemelte, a 2011. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 4,1 millió háztartás van, az NFM közlése szerint panellakásban 700 ezer. Eszerint 3,4 millió háztartás, a magyar háztartások 83 százaléka nem panelépületben lakik, és számukra jelenleg nem érhető el állami támogatás energiahatékonysági korszerűsítésekre.

A szervezet szintén hangsúlyozta: számos tanulmány mutatja, hogy a meglévő, régi építésű lakóépületek közül energetikai szempontból nem a panelépületek a legrosszabbak.

A legnagyobb energiamegtakarítás épületenként és országos szinten is a családi házak felújításával érhető el – mutat rá az Energiaklub, hozzátéve, hogy az épületenergetikával foglalkozó szakemberek között egyetértés van ebben a tekintetben, de ezt támasztják alá a 2008-2011. évi lakossági pályázatok eredményei is. Az egy lakásban elért energiamegtakarítás szempontjából kiemelkedik a Klímabarát otthon és a Mi otthonunk pályázat, amelyekben döntő részben családi házak pályáztak.

“Szakmailag nem állja meg tehát a helyét Horváth Attila államtitkár kijelentése, miszerint a panelekben érhető el a legnagyobb megtakarítás” – jegyzik meg a közleményben.

Az Energiaklub felveti, hogy ellentmondásosak az adatok az eddigi panelprogramok eredményével kapcsolatban is. Az NFM közlése szerint az előző, Panel II. programban 320 ezer lakás korszerűsítése történt meg. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter két héttel ezelőtti bejelentése szerint az elmúlt három évben 215 ezer hazai lakásban történt energetikai korszerűsítés – idézi fel a szervezet.

Ezzel szemben az NFM háttérintézménye, az ÉMI által készített hivatalos zárójelentés adatai szerint a Panel I. programban 46 ezer, a Panel II.-ben 30 ezer lakás nyert állami támogatást – mutat rá az Energiaklub.

Az ÉMI jelentése szerint a Panel I. és II. programban a nyertes lakások felújításával összesen 1,6 petajoule (PJ) energiamegtakarítás valósult meg, az NFM közlése szerint a Panel III. programban korszerűsítendő 380 ezer lakásban viszont összesen 13 petajoule energia-mérséklés érhető el – olvasható az Energiaklub közleményében.

Ajánlott tartalom

Végre zárulnak a jogi kiskapuk a békési palagáz-projektnél

Jogi szempontból kettős mérföldkőnél jár a fosszilis Corvinus-projekt, derítette ki a Magyar Természetvédők Szövetsége.