Szaló Péter a Duna-stratégiáról: fontos a kohézió megteremtése

Az európai Duna-stratégiában az egyik legfontosabb szempont a területi kohézió megteremtése – mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztési szakállamtitkára.

A Duna-stratégia magyarországi szakmai főkoordinátora azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy csütörtökön és pénteken Budapesten nemzetközi csúcstalálkozót tartanak a témában.

A január 20-i magyar nemzeti Duna-konferenciát követően február 25-26-án Budapest ad otthont az Európai Bizottság konferenciájának, amelyet az EU Duna-régió stratégiája címmel rendeznek. A tanácskozás része az európai Duna-stratégia tervezési folyamatának – közölte Szaló Péter.

Mint rámutatott, a Duna térségében nagy a területi egyenlőtlenség, és ahhoz, hogy ez a régió egységes európai térré váljon, nélkülözhetetlen a kohézió erősítése.
A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország elkészítette javaslatait a Duna-térség fejlesztésére, és ezeket tavaly decemberben eljuttatta az Európai Bizottságnak. A magyar elképzelések a közös értékeken alapuló biztonságos térség, a fenntartható gazdasági fejlődés és a Duna-identitás megvalósítására összpontosítanak.
A társadalmi-gazdasági biztonságba beleértendő többi között a természeti környezet megőrzése, az energiaellátás, az élelmiszerellátás és a migráció kezelése. A Duna térség fenntartható gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen sok egyéb mellett a közlekedés, a turizmus és az ipari infrastruktúra javítása – tette hozzá.

Szaló Péter fontosnak nevezte a Duna-térség eddig kiaknázatlan adottságainak hasznosítását. Ezek kulcsa olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek előnyeit a stratégia megvalósításában együttműködő valamennyi érintett ország élvezheti.
Példaként említette, hogy jelenleg a Dunához kapcsolható turizmus lehetőségei sincsenek kihasználva. Az úgynevezett Datourway program meghatározó pillére lesz a Duna alsó szakaszára vonatkozó turisztikai stratégiának, amelyet magyar vezetéssel, hat ország részvételével dolgoznak ki. A szakállamtitkár kitért arra is, hogy a klímaváltozásból fakadó aszályosodás miatt felértékelődik az ivóvízkincs, így hangsúlyosabbá válik a Duna gazdag ivóvízbázisának tudatosabb felhasználása, gazdasági hasznosítása. Az európai Duna-stratégia tervezésekor meg kell vizsgálni többi között a vízpótlás lehetőségét, de nem hagyható figyelmen kívül az öntözési rendszerek felülvizsgálata és átalakítása sem – hangsúlyozta a szakállamtitkár.

A Duna-régió határairól Szaló Péter elmondta, hogy a tervek szerint a folyóhoz közvetetten kapcsolódó, nem uniós tagországok is a térségbe tartoznának.
A tagországok bevonásával kidolgozott európai Duna-stratégiára az Európai Bizottság idén júniusában teszi első javaslatát, amelyet a tervek szerint az év végéig véglegesítenek. A stratégiát várhatóan 2011 első félévében, a soros magyar EU-elnökség idején hagyják jóvá.

Ajánlott tartalom

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.