Számtalan korallzátonyt fenyeget még idén a pusztulás

A Csendes- és az Atlanti-óceán több régiójában nem csak a fehéredés, hanem különböző fertőző betegségek is veszélyeztetik a korallokat.

Ha a világtengerek felszíni átlaghőmérséklete, amely júniusban történelmi rekordértéket ért el, nem hűl le októberig, rövidesen számos korallzátony összeomolhat – figyelmeztetnek amerikai szakértők. “Attól félünk, hogy az előrejelzések szerint októberig elhúzódó magas vízhőmérsékletek tovább élezik a korallzátonyok érzékeny helyzetét” – mondta Mark Eakin, az amerikai korallzátony-megfigyelő program koordinátora a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at).

A korallok akkor fehérednek ki, ha például tartósan meleg az őket körülvevő tengervíz. Ilyenkor a velük szimbiózisban élő mikroszkopikus algákat kilökik magukból, szöveteik elvesztik színüket. Ha a folyamat egy hétnél tovább tart, az a korallok pusztulásához és egyben egész élőhelyek eltűnéséhez vezethet. Ennek következményeit nem utolsósorban a tengerrészekkel határos államok gazdasága és turizmusa viseli.  A fenyegető fehéredés megelőzése érdekében bizonyos tevékenységeket betilthatnak, például a búvárkodást, a hajózást vagy a hobbi-halászatot.

Az amerikai kutatók egy térképen ábrázolták az idén különösen veszélyeztetett óceánterületeket. Leginkább a Karib-tenger keleti részén a Kis-Antillák körüli és a Nicaragua partjaihoz közel eső korallok, valamint a Mexikói-öbölben találhatók érintettek. A forróság kiváltotta hatás hamar utolérheti az északi Mariana-szigetek és Japán között húzódó korallzátonyokat is. A helyzeten még az El Nino éghajlati jelenség is ronthat, amelyet az eddigi prognózisok nem vettek figyelembe. A fehéredés mértéke elérheti, sőt meg is haladhatja a 2005. évit – figyelmeztetnek a kutatók. Akkor a karibi korallok soha nem látott mértékű fehéredésen mentek keresztül: néhány vidéken a korallok 90 százaléka vesztette el színét, ami az érintett zátonyok több mint a felének pusztulásához vezetett.

Ajánlott tartalom

A legkorábbi világkörüli tengeri kutatóexpedíciók segítenek jobban megérteni az éghajlatváltozást

A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.