Szászország és Magyarország is növelné a megújuló energia arányát

Szászországban jelenleg 14 százalék a megújuló energia aránya, amit 2020-ra 24 százalékra kívánnak növelni – tette hozzá a német küldöttség élén az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségre látogató tárcavezető.
Közlése szerint olyan 12 vállalati szakemberrel érkezett hazánkba, akik már tapasztalatokat szereztek az innovatív energetikai megoldások területén, s érdeklődnek a magyarországi befektetések iránt.
Pajna Zoltán, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint “az új magyar kormánynak is feltett szándéka a megújulóenergia-ipar fejlesztése, s ezzel együtt hazánk energiafüggőségének csökkentése”.
A cél olyan új iparágak meghonosítása, amelyek csökkentik Magyarország energiafüggőségét, segítik a nemzeti össztermék növelését, új munkahelyeket teremtenek, és hatással vannak a képzésre is – tette hozzá.

A szászországi vállalkozók előbb tájékoztatót hallgattak meg a régi kabai cukorgyár helyén létesülő Energiapark projektről, majd a Debreceni Egyetemen (DE) a magyar-szász együttműködésben megvalósuló debreceni energiahatékonysági centrum, illetve a termálvíz gyökérzónás rendszerben történő tisztításával kapcsolatos projekteket mutatták be.
Frank Kupfer az egyetemen megjegyezte: az elméletet szeretnék a gyakorlattal összekapcsolni, ebben jól együttműködhetnek a magyar egyetemi kutatók és a szász vállalkozók.
A miniszter az energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrások hasznosítására példaként említette, hogy “Szász szabadállamban” valamennyi állami nagyberuházás csak passzív ház, vagy alacsony energiát igénylő építmény lehet. Azok a lakosok, akiknek nincs családi házuk, de lakásuk energiaellátását alternatív energiával akarják megoldani, tetőket bérelhetnek a városuk magas épületein, ahol úgynevezett “polgári erőműveket” telepíthetnek – ismertette a részleteket Frank Kupfer.
Fábián István, a DE rektora elmondta: az egyetem úgy akar valódi tudományos központtá válni, hogy a magas szintű kutatásra ráépítik az ipari, gazdasági kapcsolatokat.
Az egyetemmel együttműködve egy olyan központ létrehozása a cél, amely nemcsak inkubátorház funkciót tölthetne be, hanem bemutatóhellyé válhatnak a német fél számára.
A hallgatói labort is magába foglaló épület passzív ház lenne. A környezetvédelemmel foglalkozó hallgatók doktori munkák és egyéb kutatások elvégzéséhez kaphatnak majd segítséget, és turisztikai célokra is használható lesz a létesítmény. A debreceni projekt megvalósulásával egy időben tükörprojektként hasonló beruházás valósulna meg Németországban, s ezáltal a német technológiát felhasználva közös kutatásokat lehet majd kezdeményezni – hangzott el az egyetemi találkozón.