Az Antarktiszon február 15-én megnyílt belga kutatóbázis a világ első olyan sarkvidéki létesítménye, amelynek fűtésekor nem keletkezik a légkört károsító szén-dioxid. A szakértők szerint ez bizonyítja, hogy az alternatív energiaforrások használata még a leghidegebb területeken is kivitelezhető.
A belga Erzsébet hercegnőről elnevezett kutatóbázis szakemberei azt állítják: ha egy sarkvidéki állomás képes fennmaradni a kietlen Antarktiszon szél- és napenergia felhasználásával, akkor ez elég bizonyíték a szkeptikusokkal szemben, akik kételkednek a “zöld erő” hatékonyságában.
– Ha egy ilyen állomást meg tudtunk építeni a Déli-sarkvidéken, akkor ezt bárhol képesek vagyunk megtenni. Megvan a képességünk, a technológiánk és a tudásunk ahhoz, hogy megváltoztassuk a világot – mondta Alan Hubert, az állomás kutatási vezetője a Reuters munkatársának.
A globális felmelegedés arra kényszeríti a kormányokat, hogy komolyabban vegyék az alternatív energiaforrásokat. Az Antarktisz gazdag ezekben, azonban problémát jelent a hosszan tartó téli sötétség és a csontig hatoló hideg ellen védelmet nyújtó felszerelések hiánya. A szél- és a napenergia felhasználása már meghonosodott a területen, a felállított napelemek képesek évente annyi energiát összegyűjteni, amennyi minimálisan szükséges a létesítmények energiaellátásához. A szénhidrogének “zöld” energiaforrásokkal való felváltásának világméretű igénye mellett pedig az antarktiszi kutatóállomás átadó ünnepségén napi aktualitással is érvelt az egyik szónok:
– A pénzügyi válság egy tarthatatlan állapot eredménye. Nem viselkedhetünk ugyanilyen módon a saját bolygónkkal szemben, mert akkor még a gazdasági krízisnél is megrázóbb következményekkel kell majd szembenéznünk – figyelmeztetett Thomas Leysen, a belga Umicore (autókatalizátor-gyártó vállalat) vezetője.
Az állomás kutatói mikroorganizmusokkal és lebontási folyamatokkal kísérletezve próbálják akár ötször újra felhasználhatóvá tenni a zuhanyozáshoz, illetve a toaletten elhasznált vizet. Az Utsteinen hegyláncra épített szélturbinák és a bogáralakú, háromemeletes létesítmény napelemei biztosítják a bázis energia- és melegvíz ellátását, az energia megőrzését pedig a célszerűen megtervezett ablakok is segítik.
A globális felmelegedést vizsgáló szakemberek szerint a hőmérséklet emelkedése gyorsítani fogja az Antarktisz – a világ elsőszámú friss levegő-, és tengerszint növelő “felelőse” olvadását. Amennyiben a jégbirodalom teljesen elolvadna, az 57 méterrel növelné meg a világ tengereinek magasságát, mely 146 millió olyan ember életére lenne kihatással, akik az alacsonyabb fekvésű partvidéki területeken élnek.