Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Dánia energiaellátásának immáron csaknem 40 százalékát szélturbinákból nyeri, megelőzve ezzel az ugyancsak rohamosan fejlesztő Egyesült Királyságot és Németországot. Az Orbán-kormány mindeközben megadóztatja a megújuló energiatermelést.
Dánia évtizedek óta éllovasa a szélenergia iparnak. Az észak-európai állam volt az első, amely a 70-es évek közepén megépítette az első szélturbinát a világon, hogy az olajválság kitörésekor ezzel próbálja olajimportra szoruló iparát kimenteni a bajból és így biztosítani az energiabiztonságot az államnak. 73 év múlva, 2014-ben Dánia ismét világelső lett a szélenergiában, mivel a teljes energia kapacitásának immáron a 39.1 százalékát a szélturbináinak köszönheti. Ezzel az eredménnyel az északi államnak tényleg meg van a lehetősége arra, hogy öt éven belül, 2020-ra, a szélenergiából nyert kapacitás elérje az általuk vállalt 50 százalékot.
Dánia eredményei minden bizonnyal további versenyre sarkallják az Egyesült Királyságot és Németországot, ahol ugyancsak szinte rohamtempóban épülnek ki az újabb és újabb szélfarmok. Angliában is kedvező a helyzet, hiszen a szélből nyert energia 2014-ben már a háztartások negyedét képes volt árammal ellátni, míg egy évvel korábban, 2013-ban csupán a 15 százalékát adta a teljes állami energiakapacitásnak. Tavaly decemberben Németország is belehúzott, mivel 8.9 terrawatt óra energiát termeltek meg a szélfarmok.
Dánia sikere abban áll, hogy egyetlen év alatt újabb 100 szélturbinát üzemelt be és 2014 januárjában a teljes áramfogyasztás 61 százaléka pörgött a szélturbinákba a félsziget szeles téli időjárásának köszönhetően. Ez majdnem háromszor annyi, mint 10 évvel ezelőtt, amikor csupán 18.8 százaléknyi energiát termeltek a szélfarmok. Ezek után nem is csoda, hogy Dánia 2050-re szeretne fosszilis tüzelőanyag mentes állammá válni.
„Ezzel a világrekorddal is közelebb kerülünk, ahhoz, hogy Dánia elérje célját és az ország mindent megtegyen a globális felmelegedés megakadályozásáért” – közölte Rasmus Helveg Petersen klíma és energiaügyi miniszter. Mindeközben Dánia más területeken is határozott lépéseket tesz, hogy zéró kibocsátó lehessen. Az 1990-es évekhez viszonyítva, 40 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A miniszter arról is beszélt, hogy ebben is jól állnak, mivel terveik szerint 37 százalékkal tudják visszaszorítani a káros gázokat. A szélenergia ipar bővítése mellett egyre több biomassza üzemet is építenek, mert az a céljuk, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználásuk 71 százalékát tudják biztosítani megújuló energiákból.
Az elektromos áramfogyasztás Dánia energiafogyasztásának a tizedét tesz ki, amelynek előállításához most is túlnyomóan fosszilis energiákat használnak. A szélturbinák építése azonban még nem elég, ahhoz, hogy az elektromos áramot is szélturbinák energiájából biztosítsák, szükség van a hőszivattyúk átállítására és ebben lemaradás érzékelhető. Az Aalborg Egyetem professzora, Brian Vad Mathiesen szerint égetően szükség van arra, hogy a hőszivattyúknál, amelyek eddig fosszilis energiával működtek és technológiájuk is erre lett kitalálva, átálljanak a szélenergiából nyert energia felhasználására. A professzor szerint ez a folyamat túlságosan lassan zajlik az országban, miközben a szélmalmok egyre több és több energiát termelnek. Ennek következtében nemsokára Dániának az lehet a problémája, hogy túlságosan sok lesz a szélenergia, amelynek hatására az energiapiac megborulhat. A defláció ugyanis rosszul érintené az energiaszektort, épp ezért Dánia a túlzott szélenergiából a szomszédoknak ad majd el egyelőre.
Dánia, mint szélenergia hatalom nagyon jól járt, hogy még a hetvenes években belevágott a szélturbinák építésébe, mivel a fejlesztésekkel komoly előnyt kovácsolt a világ többi államához képest. Ma már a világon épülő szélturbinák közül csaknem minden tizediket dánok terveznek és építenek.
A teljes cikk itt olvasható.
