Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A korábbi félelmeket megcáfolva tudósok úgy látják, a Föld tüdejének számító amazonasi esőerdő sokkal ellenállóbb a klímaváltozással szemben, mint gondolták. A széndioxid ugyanis afféle ”trágyaként” is szolgál, amit a levegőn keresztül vesznek fel a fák.
Az angliai University of Exeter kutatói arra az eredményre jutottak, a széndioxid pusztító hatását felülírja a trágyázó hatása, legalábbis ami az őserdők viselkedését illeti. Az üvegházgázok egyes fajtái, mint a metán vagy az ózon nem bírnak ilyen tulajdonsággal. Ha ezek mennyisége jelentősen nő a légkörben, az lenullázhatja a széndioxid kedvező hatását, írja a klimablog.hu.
A vizsgálat egyik résztvevője, Peter Cox nevéhez fűződik az a 2000-ben nagy figyelmet keltett tanulmány, mely nem kevesebbet jósolt, minthogy az Amazonasi esőerdők kihalhatnak 2050-re. Kiszáradásukat a globális felmelegedés okozhatja – a fák kiszáradása pedig növeli a légkör üvegházgáz-tartalmát, mivel az elszáradt, kivágott vagy elrohadt fák újra a levegőbe eresztik a bennük megkötött széndioxidot. (Időközben olyan elméletek is napvilágot láttak, miszerint a dél-amerikai erdőség egyszerűen szavannává szelídül.) Amint az ismeretes, a fák a levegőből felszívják a szén-dioxidot, s azt levelek és gyökerek növesztésére használják. Jelenleg megközelítőleg 500 és 1000 milliárd tonna üvegházhatású gázt kötnek meg a trópusi erdőségek.
A kutatás többféle légköri szén-dioxid mennyiség számítógépes betáplálásával modellálta az erdők viselkedését. A legrosszabb verzió értelmében minden egyes Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés 53 milliárd tonna ÜHG felszabadulásával (illetve légkörbe jutásával) járna a trópusi erdőségek pusztulása révén. Ha azonban számításba vesszük a CO2 kedvező, fanövekedést serkentő hatását, 319 milliárd tonnányi mérgező gáz megtakarítható (vagyis megkötődik a gyorsabban terjedő erdőkben). A kutatás nem foglalta magába az illegális fakivágásból és erdőégetésből eredő faveszteséget. Becslések szerint a globális emisszió 17 százaléka ebből ered.
Ugyanakkor egyes becslések az erdőveszteség mértékét is optimistán ítélik meg: minden egyes hektárnyi kivágott erdőre 40 hektárnyi frissen növekvő erdőterület jut, – írta az International Herald Tribune 2009-ben. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy az idősebb, nagyobb fák ÜHG-megkötő ereje -méretük miatt- tetemesebb, mint a fiatal fáké, vagyis az erősebb ”erdőképződés” nem feltétlenül jelent nagyobb mértékű CO2-megkötést.