Szennyvízberuházás indul a Tápió-vidéken

Mintegy 30 milliárd forintból szennyvízberuházás kezdődik a Tápió-vidéken, a fejlesztés két év alatt valósul meg – közölte a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a projekt nyitórendezvényén csütörtökön, Tápiószentmártonban.

Lázár János elmondta: az Európai Unió és a magyar állam 24 milliárd forinttal támogatja az Új Széchenyi Terv keretében a fejlesztést, amelynek során közel 800 kilométer csatornahálózat, 4 új szivattyútelep és egy központi komposztálótelep épül, emellett bővítik a már meglévő nagykátai szennyvíztisztító kapacitását. A kormány által kiemelten kezelt projekt 20 település közel 30 ezer háztartásában mintegy 84 ezer ember életminőségét javítja, és a helyi vállalkozások számára is versenyképesebb környezetet teremt – közölte az államtitkár. A politikus jelezte: a kabinet kiemelt figyelmet fordít a beruházásra elköltött források átláthatóságára. Megfogalmazása szerint egy ilyen volumenű szennyvízberuházásnál a legkomolyabb anyagi áldozatvállalást nem a projekt finanszírozása, hanem a lakossági önerő és a fejlesztést követő szolgáltatási díjak megfizetése igényli.

Éppen ezért Lázár János további állami segítséget ígért az önerőterhek csökkentéséhez. Egyúttal emlékeztetett: rezsicsökkentő programjának részeként a kormány a víz- és csatornadíjak legalább 10 százalékos mérséklését tervezi idén nyártól. Czerván György, a térség országgyűlési képviselője, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az ünnepélyes “alapcsőletételt” megelőző tájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tápió-vidék több szempontból is hátrányos helyzetben van a régión belül. Példaként említette, hogy itt a legmagasabb a munkanélküliség, és legkevesebb a vállalkozás. A térségben élők 80 százaléka ezért a rossz állapotú úthálózat ellenére ingázni kényszerül.

Körtvély Zoltán, a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője az eseményen arról beszélt, hogy az érintett települések szennyvízkezelésének megoldatlansága eddig súlyosan veszélyeztette a Tápió-menti természetvédelmi területeket és a felszín alatti vízkészletet. Emlékeztetett: a programban részt vevő húsz településből tizennyolc jelenleg nem rendelkezik csatornahálózattal. Az ennek pótlására fordított pénz a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) szennyvízberuházásokra rendelkezésre álló keretének 5 százalékát teszi ki – tette hozzá.

Ajánlott tartalom

Tudta, hogy a napenergia egyik korai úttörője magyar volt?

Már 1948-ban napenergiával fűtött modern házat tervezett Telkes Mária.