Szennyvízcsatorna-rendszer épül Győrszemerén és Tényőn és bővítik a két Győr környéki község szennyvizét befogadó téti szennyvíztisztító telepet nettó 2,4 milliárd forintból - mondta Horváth Gyula győrszemerei polgármester a kivitelezés megkezdését jelképező „csőletétel” alkalmából csütörtökön az MTI-nek.

Szennyvízcsatorna-rendszer épül két Győr környéki községben

Szennyvízcsatorna-rendszer épül Győrszemerén és Tényőn és bővítik a két Győr környéki község szennyvizét befogadó téti szennyvíztisztító telepet nettó 2,4 milliárd forintból – mondta Horváth Gyula győrszemerei polgármester a kivitelezés megkezdését jelképező „csőletétel” alkalmából csütörtökön az MTI-nek.

A környezetvédelmi fejlesztést nettó 1,8 milliárd forinttal támogatja a kohéziós alap és a magyar állam – tette hozzá a polgármester. A beruházás összköltségének 84 százalékát teszi ki a támogatás, a fennmaradó hányad pedig a lakossági önrész. A lakosság háztartásonként 2900 forintot fizet 100 hónapon át. A beruházást jövő júliusra adják át az építők – közölte Varga Gábor, Tényő polgármestere. A fejlesztés során közel 35 kilométer gerincvezetéket, 17 kilométer bekötővezetéket és 17 hálózati átemelőt építenek. A hálózatba mintegy 1700 lakást kötnek be. A téti szennyvíztisztító telepet a beruházás keretében korszerűsítik és bővítik, hogy alkalmassá váljon a két község szennyvízének fogadására is. A két község közösen pályázott, és részesült a támogatásban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. A projektet 2013 júliusára kell befejezni a kivitelezőknek a fél éves próbaüzemmel együtt. A beruházás eredményeként javul a környezet védelme a 3.200 lakosú Győrszemerén és a közel 1.600 lakosú Tényőn.

Ajánlott tartalom

Káptalanfa újabb hatalmas lépést tett a hatékonyan fenntartható épületekért

A napokban sikeresen befejeződtek Káptalanfán azok az energetikai célú felújítási munkálatok, amelyekre az önkormányzat a TOP_Plusz konstrukcióban nyert el Magyarország Kormánya és az Európai Unió közös finanszírozásából származó, vissza nem térítendő mintegy 100 millió forintos támogatást. A beruházás elsődleges célja az érintett épületek energiaigényének és ezáltal rezsiszámlájának csökkentése volt, ám ezt a célt a település az épület primer energiaigényének és károsanyag-kibocsátásának további csökkentése mellett kívánta elérni.