Szigeteléstől híznak a házak

Egy meghökkentő adat: a szigetelőanyag 400-szor több energiát takarít meg, mint amennyi az előállításához szükséges. És még egy: az elmúlt 21 évben a gáz köbméterének ára a 33-szorosára emelkedett. Azt sem árt tudni, hogy mi az a hőátbocsátási tényező. A tévésorozatok pedig igenis tanulságosak néha.

Fikció és valóság
A tévében, az egyik Helyszínelők-sorozatban láthattuk, hogy tűzesetnél vizsgálódtak – persze hófehér kosztümben, kibontott szőke hajzuhataggal, dehát ez Hollywood. Feltűnt a helyszínelőknek, hogy nem volt szigetelés a szobában, ahol felcsaptak a lángok. Le is tartóztatták a kivitelezőt, aki hiába védekezett azzal: a tulajdonos kért olcsó megoldást. Horatio hadnagy félrebillentette a fejét, mint mindig, és jelentőségteljesen azt mondta: „Uram, a hanyagsága egy tinédzser életébe került”. Szerencsére szigetelőanyagokkal összefüggő tragédia ritkán történik a valóságban, kárral viszont nap mint nap számolhatunk. Ne menjünk messzire: ki ne érezte volna már, hogy „húznak az ablakok” vagy „szelelnek a nyílászárók”! A hőmérő magas értéket mutat a helyiségben, mi mégis összekulcsoljuk magunk előtt a karunk és pléd után kutakodunk. Az ok nagyon egyszerű: a falak belső felületének hőmérséklete nem elég magas, előfordul, hogy mindössze 12-13 fokos.

Ilyenkor – szaknyelven – az emberi szervezet sugárzásos hőleadása fokozódik, egyben csökken a komfortérzet, írja a lakjonjol.hu. A megoldás kézenfekvő: a falak szigetelése. Ha ez megoldott, akkor elegendő a szobában a levegőt alacsonyabb hőmérsékletre fűteni – ez akár öt Celsius fokos különbséget is jelenthet. Közismert az a becslés, miszerint egy fokos hőmérséklet-csökkentés hat százalékos energia-megtakarítást eredményez. Öt fokos mérsékléssel számolva azt kapjuk, hogy csaknem az egyharmadával kevesebb fűtésre van szükség a megfelelően szigetelt falak mellett. Egyértelmű tehát, hogy a hőszigetelésre fordított pénz nem vész el, plusz kiadás helyett az életkörülmények javítójaként kell rá gondolni.

Hány centis a jó szigetelés?

[media id=101 width=600 height=400] Számoljunk a szigeteléssel!

Meghökkentő adat: a szigetelőanyag 400-szor több energiát takarít meg, mint amennyi az előállításához szükséges. Természetesen ez egy átlagolt szám, hiszen az ásványi kőzetgyapot négyzetméterára a polisztirolénak a többszöröse lehet. Vannak azonban más fontos számok is. Egy épületben az eltűnő energia nagy része – akár 40 százaléka – a falakon keresztül távozik. Másik 40 százalékot hoz össze a tető és a födém, de szökik a meleg az ablakokon át is. És még mindig számolunk. Van egy csúnyán hangzó mutató a hőtechnika világában, ez a Watt per négyzetméter-Kelvin, azaz W/m2K, ami a hőátbocsátást jellemzi – magyarázza a szolnoki Nagy Vince gépészmérnök, energetikai tanúsító. Évtizedekkel ezelőtt a követelményérték egy szimpla oldalfal esetében még 1,5 W/m2K volt, ma már csak 0,45. Ez konyhanyelven azt jelenti, hogy a régi hőveszteségnek csupán a harmada megengedett manapság. Mindez annyit tesz: a kikötéssel – és az azt biztosító szigeteléssel – kétharmados energia-megtakarítást érhetünk el. A nyílászárók esetében még nagyobb a különbség: régen 4,5 – 5,5 W/m2K volt a megengedett, ma csak 1,6 W/m2K, tehát ilyen érték mellett kapható építési engedély. A passzívházaknál még radikálisabb a különbség: 0,8 W/m2K ez az érték. Ezek törvényi előírások. De mi is a célja az államnak azzal, hogy gátat szab a hőveszteségnek? A pénztárcánkat félti? Ahogy az energetikai tanúsító mondja: közvetve azt is; a gázfüggőség csökkentésére törekszik, miközben azért mérlegeli a lakosság teherbíró képességét.

A túlzott szigetelés benntartja a párát

[media id=99 width=600 height=400]

Mitől függ az, hogy 5 vagy 10 centi vastag szigetelőanyag kerül a falra? Az alábbi alkalmazásban bárki kiszámolhatja, hogy falára, tetőjére mennyi szigetelőanyag szükséges, hogy megfeleljen a mai szabványoknak (sőt, akár a passzívház szintnek). Manapság átlagos hőszigetelési vastagságnak tekinthető az 5-8 centiméter, de ez korántsem jelent korszerű szigetelést, az alacsony energiájú házaknál indokolt lehet akár a 20 centiméter is. A pénz meghatározó tényező, és a vastagabb nyersanyag értelemszerűen drágább, csakhogy az eltérés nem kirívó.

A hőszigetelés komfortot és pénzt hoz

[media id=91 width=600 height=400]

Ajánlott tartalom

Magyar cég fejlesztette ki a napelemes járdát

Ha valaki napelemeket emleget, valószínűleg mindenkinek a házakra szerelhető lakossági megoldások, esetleg a nagy szolárparkok jutnak eszünkbe. Pedig egy magyar vállalkozásnak már 2015-ben kipattant a fejéből, hogy lehetne ezt másképp is csinálni.