Magyarországon az elmúlt 50 év adatai jelentős erdőkárokról árulkodnak. Csóka György erdőmérnök arra világított rá, hogy ezek egyértelműen a klímaváltozással vannak összefüggésben. Igaz az erdőségek mindig ki voltak téve például aszályoknak, vagy jégkároknak, de ezeknek megváltozott volumene és gyakorisága súlyosbította a helyzetet. A fél évszázad alatt az időjárási hatások hatalmas területeket érintettek, jelentős károkat eredményezve. Egyes meggyőződések szerint a természetes folyamatok majd helyrehozzák a veszteséget és visszaállítják az egyensúlyt. Mátyás Csaba akadémikus azonban a legutóbbi eljegesedésre hívja fel a figyelmet, ami 15 ezer éve történt. Azóta kialakultak az életközösségek. Hozzátette: mi nem tehetjük meg, hogy több ezer évben gondolkodjunk.
Az Agrárklíma Projekt célja nem kifejezetten a tudományos kérdések megoldása, bár a munkához ez is hozzátartozik. A projektben a rurális vidéki térségek monitorozásával foglalkoznak, pontosabban, hogy mi fog történni a klímaváltozás következtében. A megfigyeléseket az erdőségekre, szántókra és a legelőkre terjesztették ki. A választás azért ezekre a típusokra esett, mert itt nincs lehetőség úgymond „menet közben beavatkozni”. Ugyan nehéz megjósolni, hogy mi várható a klímaváltozás következtében, de valószínűleg egy kontinentális száraz éghajlatú országgá alakul a térség. Mátyás Csaba eloszlatja azokat a reményeket, hogy pálmák alatt fogunk hűsölni, ugyanis a nyarak sokkal aszályosabbak lesznek, mint eddig.
A mediterrán éghajlaton a tenger ezt a hatást pufferolja, de tenger híján az is ront a helyzeten, hogy itt a Kárpát-medencében a medence-jelleg felerősíti az aszályt. Ha ez bekövetkezne, akkor télen hó helyett inkább eső lenne várható. Nyáron a kevés csapadékmennyiség is csökkenne, és az is csupán az intenzívebb csapadékos alkalmakkor hullana le, és így nem tudna hasznosulni. Ami nagyobb gond, hogy akár károkat is okozhat.